Tetszett a cikk?

A HVG Cégautó 2011 különszámból kiderül, a magyar döntéshozók számára egyelőre nem kiemelten fontos kérdés a környezettudatosság. Némi változás mindenesetre már látszik: egy kormányrendelet szerint áprilistól a jármű károsanyag-kibocsátása és energiahatékonysága is bírálati szempont a közbeszerzéseknél.

Egyre több vállalat szabja meg, milyen szén-dioxid-kibocsátású járműveket rendelhetnek munkatársai. Ezzel a környezetterhelés csökkentése mellett szűkíteni is tudják a rendelhető kocsik körét. Ha egy cégvezető környezetbarát járművek beszerzéséhez ragaszkodik, a LeasePlan a GreenPlan szolgáltatást ajánlja. A cégcsoport egyébként megállapodott a Nissan Europe-pal, így 13 országban vesznek fel előrendelést a japán gyártó elektromos modelljére, a Leafre. A magyar piacon azonban 2013-ig várni kell a modell bevezetésére. 2012-ben érkezik a piacra ugyanakkor az Opel Ampera, majd a Chevrolet Volt és a Renault Fluence EV.

Egy kisvállalkozás tulajdonosa HVG Cégautó 2011 különszám munkatársának elmondta, azért keres elektromos autót a napi ügyintézésekhez, mert szeretné leszorítani a költségeit. Ezért hát figyelembe vette, hogy például az akkumulátorok töltésére használt elektromos áramról szóló számla adózáskor előnyösebb, mint az üzemanyagszámlák, mivel ez utóbbiak áfája nem írható le. Csakhogy ez az előny a végső mérlegnél nem elégséges, mivel az elektromos kocsik – és általában a zöld járművek – vételára ma még olyan borsos, hogy a különbség sosem térül meg az üzemelésen. És ez az, ami egyelőre gátolja terjedésüket.

Bár a döntéshozók elgondolkoztak rajta, a Phoenix Pharma nem vásárol alternatív üzemanyaggal működő vagy hibrid autót, mert becslésük szerint az üzemeltetés során felmerülő teljes költség (tco) még magasabb, mint a hagyományos dízel esetében. Igaz,  két japán autógyártó, a Honda és a Toyota az elmúlt időszakban az eddiginél elérhetőbb árú hibrideket dobott a piacra. A Toyota közlése szerint kis cégek és nagy multik is bevásároltak náluk, kezdetben elsősorban a környezetvédelem területén működő vállalkozások. A Toyota Auris HSD kisebb áttörést is hozott, 6 millió forintos akciós alapárával olcsóbb a korábbi hibrid Toyotáknál, így a Telenor is vett öt Auris hibridet. A mobilkommunikációs cég tapasztalatszerzés okán szerezte be a hibrideket, s ha kedvezőek lesznek a visszajelzések, továbbiakra is vevő lesz.

Stiller Ákos

Úgy látszik, a kommunikációs cégek érzékenyebbek ebben a témában, mert a Magyar Telecom Honda Civic hibrideket szerzett be. A Toyota úgy látja, hogy a hibrid hajtásláncú autókkal olyan helyekre is sikerült bejutniuk, ahová a hagyományos dízel- vagy benzinüzeműekkel nem tudtak az adott cég márkapreferenciája vagy egyszerűen a versenytársak árpolitikája miatt, amivel csak egy bizonyos szintig kívánnak versenyezni. Ez igaz a Lexusra is, amelynek hibrid modelljei vonzó vezetői gépkocsik: sok Lexus hibrid (RX400h, és GS hibrid) fogyott kifejezetten az üzemmód okán. Más prémiumgyártónál is említették, hogy keresettnek számít némely alacsony fogyasztású típusuk, például a BMW közlése szerint több magyar, illetve nemzetközi vállalat használ BMW 320d Efficient Dynamics modelleket a flottájában.

A KBC Autolease flottakezelő tapasztalata szerint a magyar céges autóparkok összeállításánál egykét kivételtől eltekintve a válság előtt sem volt jellemző, hogy a környezetbarát gépjárműveket részesítették volna előnyben. Most, amikor a korábbinál is fontosabb lett a költségtakarékosság, a drága hibrid és elektromos autók nem lettek kelendőbbek, annak ellenére sem, hogy például a regisztrációs adónál vagy a parkolási díjnál kedvezményeket élveznek. Ha mégis hibrid mellett döntenek a cégek, a Toyota Prius szerepel a leggyakrabban a listán.

Hasonló eredménnyel járt a piacvezető flottakezelő LeasePlan által 2010 végén a top 50 ügyfél körében végzett felmérés: a tudatos „flottazöldítés” továbbra sincs fókuszban, de némi változás már tapasztalható – egyre több nemzetközi vállalat írja elő, hogy újautó-beszerzéskor milyen szén-dioxid-kibocsátású járműveket rendelhetnek a munkatársak. Az ilyen előírásnak elsősorban a részecskeszűrős dízelek felelnek meg. A Tesco nyilatkozata szerint kiemelt figyelmet fordítanak az áruterítés során okozott szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, és ezt a mutatót az autópark kiválasztásánál is figyelembe veszik. A Metro is alacsony károsanyag-kibocsátású kocsikat vásárol. Minden autójuk minimum Euro 4-es besorolású, de ma már a flottájuk zöme Euro 5-ös. A Metro ugyanakkor bírálta a személygépkocsi-márkák hazai importőreit, mert szerintük nem támogatják a környezetbarát autók beszerzését, semmilyen kedvezményes finanszírozási konstrukcióban nem partnerek.

A szén-dioxid-érzékenység azonban egyelőre csak kevés cég üzemeltetési szabályozásában tükröződik. Ilyen például az Eon, ahol kidolgoztak egy szén-dioxid-kibocsátáson alapuló bónusz–malusz rendszert. A kibocsátási határ 150 gramm/kilométer, ennek túllépése esetén büntetik a vezetőt, az alacsonyabb kibocsátást viszont jutalmazzák (a kibocsátást az elfogyasztott üzemanyagból és a gyári kibocsátási értékekből határozzák meg). Az Eon más területen is lépett: elindítottak egy úgynevezett e-mobility projektet – két elektromos autó már tartós teszten van a cégnél. A kocsik norvég gyártmányú, Think márkájú kisautók. Az áramszolgáltatók ez irányú érzékenysége nemzetközi jelenség, például a Peugeot a cseh áramszolgáltatónak adott el több elektromos autót, Mitsubishi-alapú Iont.

Tesztel a hatalmas flottával rendelkező Magyar Posta Zrt. is, méghozzá magyar gyártmányú elektromos kocsikat. Elsősorban városi környezetben, kézbesítésre jól alkalmazható elektromos kisautók és motorkerékpárok érdeklik a Postát. Már több évre tekint vissza különböző elektromos járművek tesztelése a kézbesítésben, így a budai Várban, Székesfehérváron, Pécsett és Szentendrén. A Posta kitért arra is, hogy év eleji beszerzéseinél, a hagyományos hajtásmódú kocsik kiválasztásánál is szempont volt az alacsony károsanyag-kibocsátás. Ilyen törekvések máshol is vannak, így a Mol a személy- és kishaszon-gépjárműveinél is az értékelési szempont a környezetbarát kivitel, a gazdaságos üzemmód.

Ami pedig a gázhajtást illeti: HVG Cégautó 2010 különszámunkban megírtuk, hogy a Shell Hungary gázüzemű (LPG) autókat állít üzembe, ám erre mégsem került sor, mert tavaly eladták LPG üzletágukat a Flaga Gas vállalatnak. Most a Shell nem tervezi más alternatív hajtásmódú gépjármű beszerzését. Van viszont E85-tel üzemelő flotta. Magyarországon a bioetanolt gyártó Hungrana vásárolt tavaly hat darab E85-üzemanyagú Peugeot-t, és továbbiakat is vettek volna, de a Peugeot még nem jött ki E85-üzemű motorja Euro 5-ös verziójával.

További részletek a HVG Cégautó 2011 különszámban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Autó

Kinek éri meg a flottakezelés?

Általános tapasztalat, hogy míg a 3–15 autóból álló flottillákat rendszerint közvetlenül szerzik be a cégek, a nagyobbak üzemeltetésére igénybe vesznek flottakezelőt, ez pedig nem kis szám, legalább 30 ezer járműt gondoznak flottakezelők – derül ki a HVG Cégautó 2011 különszámból.

Autó

Mi a dolga a flottakezelőnek?

Az autók üzemeltetésével kapcsolatban szigorúbb szabályokat vezettek be a cégek 2010-ben - derül a ki a HVG Cégautó 2011 különszámból. Ezek arra irányulnak, hogy a kocsik állaga ne romoljon, a fogyasztásukat alacsony szinten tartsák. Hanyag autókezelés esetén általában komoly az értékcsökkenés.

Autó

Fellendült a cégautópiac

Tavaly több nagy cégautóflotta megújult, és 2011-re is egyre többen terveznek nagyobb méretű autóvásárlást – derül ki a HVG Cégautó 2011 különszámból. Bár a cégautópiac fellendült, a lassú gyarapodás csak az ésszerűség és a takarékosság keretei között történik – még nem heverték ki a válságot a hazai vállalkozások.

Autó

Melyek a legnépszerűbb flottaautók?

A céges parkokban 2010-ben a Ford, a Skoda és az Opel a legnépszerűbbek. A LeasePlan statisztikái szerint a Focus, az Octavia és az Astra különösen kedvelt. A LansonCom vezetője is ugyanezen márkákat említi elsőként, ha az ügyfelek a tanácsát kérik – olvasható a HVG Cégautó 2011 különszámban.