Egy új tanulmány szerint az a technológiai ugrás, amely ezektől a részfejlesztésektől a teljesen automata járművekig vezet, hamarabb bekövetkezhet, mint gondolnánk. A tanulmánynak az Önmagukat vezető autók: a következő forradalom címet adta a munkát jegyző KPMG együttműködésben a Center for Automotive Research-csel (Gépjármű Kutatások Központja). Együtt több mint 25 vezetővel végeztek interjúkat az autózás tudományos területéről, technológia fejlesztőket és akadémikusokat és egyéb szakértőket.

Ezekből a beszélgetésekből kiderült, hogy a változás irama erősen felgyorsult, és valóságos forradalom van előkészülőben.

A dolgozat szerint az elmúlt száz évben az autós szektor hozott igen nagy technológiai újításokat, amely biztonságosabb, tisztább és könnyebben elérhető járművekhez vezetett. Mindezek ellenére  – Henry Ford futószalagja óta – a változások inkább csak evolúciós fejlődést jelentettek. Most a 21 század kezdetén azonban egy olyan forradalom előtt állunk, amely újjáformálhatja azt ahogyan az autónkkal kapcsolatba lépünk, és teljesen átformálhatja az útjainkat és a városainkat is.

A legutóbbi időkben láthattuk, ahogyan a technológia egyre önműködőbb vezetéstechnika felé vezetett: megjelentek az ütközést elkerülő rendszerek, a sávtartást segítő alkalmazások. Ezektől a fejlesztésektől azonban a teljesen önműködő autókig eljutni akkora óriási ugrást jelenthet, amely már inkább a sci-fi szerzők terepe, mint a vezető autógyáraké.

Mindezek ellenére a KPMG és a Center for Automotive Research meggyőző magyarázatokat talált arra, hogy miért fog a sofőr nélküli autók technológiája felgyorsulni. Elsőként a piac dinamikáját említik. A fiatal vezetőket szerte a világban ugyanis már jobban érdekli, hogy folyamatosan kapcsolatban lehessenek a barátaikkal, és sms-ezzenek velük, mint a vezetés. Ahogy ők egyre nagyobb vásárlóerőt jelentenek, úgy haladhat előre az automatizálás. Emellett egyre változóban van a hozzáállás, ahogyan az autótulajdonláshoz, az utak kihasználásához, a növekvő forgalmi dugókhoz, és a közösségi közlekedéshez viszonyulunk.

Volvo

A tanulmány szerzői szerint a konvergencia is fontos érvként áll az automata gépjárművek mellett, ahogyan a technológiák közelítenek egymáshoz. A sofőr nélküli technológia előfutárai a parkolósegéd, vagy a tempomat, a legtöbb modern autót már felszerelték ezekkel.

A legtöbb ilyen szenzorokat igénylő technika ugyanakkor egyoldalú. Akkor lehetne kihasználni, ha a járműveket hálózatba kötve lehetne alkalmazni. Ezek a hálózatok azonban már előrehaladott tesztállapotban vannak, és nemsokára ez sem lesz akadály. A tanulmány alapvető jóslata, hogy a sofőr nélküli autók a magas helykihasználtságú járművek útját futhatja be, amelyek már több helyen külön gyorsabb sávban haladhatnak, amelyhez még külön infrastrukturális fejlesztésre sem volt szükség. Az automata járművek így valóságos közúti vonatokká válhatnak, amely koncepciót legutóbb már a Volvo is tesztelt.

Audi

A szerzők úgy vélik a befektetők érdekei a vásárlók körében a kormányzati-, valamint a privátszektorban is azt kívánja meg, hogy a előrelépés történjen az automatizálásban. Ha például kevesebb a baleset, akkor kisebb, olcsóbb mentős- és rendőregységeket kell készenlétbe állítani. A kevesebb közlekedési dugó pedig megnövelheti a termelékenységet is.

Persze az érdekek nem az összes üzleti szereplő számára egyértelműek. A kevesebb baleset ugyanis kevesebb új járművet eredményezhet, így például visszaeshet az acélfelhasználás is. Emellett ha a vásárlók az autótulajdonlás helyett, rászoknak az autómegosztásra, az egyértelműen kevesebb autóeladást hozna, ezt pedig biztosan nem akarják az autógyárak.

Hogy végül a Sci-fi filmekben megálmodott repülő autók, vagy a robotvezérelt automata négykerekűek lesznek majd a jövő befutói, azt még persze nem lehet tudni, de ez a legutóbbi tanulmány meggyőző érveket sorol amellett, hogy a sofőr nélküli autóra tegyük a képzeletbeli voksunkat.