szerző:
hvg.hu

Egy új amerikai tanulmány szerint a sárga lámpa dilemmazónáját az autókkal kommunikáló jelzőlámpák rendszere oldhatná meg, míg a hazai szakember úgy véli, az egyre terjedő visszaszámoló lámpák elégségesek lennének. Mindeközben kérdés, hogy kell-e egyáltalán büntetni a sárgán áthajtást. A jogszabályi környezet egy hónapja változott, többnyire előnyére.

Ha sárga lámpa felé közelítünk, mindig el kell döntenünk, hogy a fékre vagy a gázra lépünk. Ezt persze legegyszerűbben úgy lehet kitalálnunk, hogy felmérjük, milyen távolságra vagyunk a lámpától, amikor észleljük a változást. Ha elég messze vagyunk, akkor megállunk, ha közel, akkor továbbhaladunk. Ha viszont a kettő pont között, akkor az úgynevezett dilemmazónába kerültünk, amikor nincs jó döntés. Még akkor sem, ha gyorsabban reagálunk, vagy agresszívebben tapossuk a fékpedált, mert ilyenkor könnyen belénk futhat valaki hátulról. Egy új amerikai tanulmány a dilemmazóna problémáit vizsgálta: mitől függenek a döntéseink, hogyan kerülhetnénk ki a zónából, milyen megoldások jöhetnek szóba.

Magától fékezne az autó a sárgánál

Hesham Rakha, a virginiai közlekedéstechnikai intézet (Virginia Tech Transportation Institute) igazgatója a The Car Connection internetes újságnak elmondta, hogy minden egyes autóvezetőnek különböző reakcióideje van a sárga jelzésre. Ez függ a sofőr életkorától, a nemétől és az időjárási körülményektől is. Emellett azt is megállapították, hogy ha a megállás mellett döntenek, akkor általában sokkal agresszívabban fékeznek a vizsgált tesztalanyok. A fékezés ráadásul annál keményebb, minél később reagálnak a lámpaváltásra.

©

Akárhogyan is állították be a lámpákat, mindig megvan a lehetőség, hogy a sárga váltás az úgynevezett dilemmazónában kapjon el minket. Rakha és kollégái megvizsgálták, hogy különböző ideig tartó sárga lámpa mellett hányan esnek a dilemmazónába, és megállapították, hogy amennyiben a jelenlegi időt meghosszabbítanák, sokat javulna a helyzet. Míg az általános esetben a vezetők öt százaléka került a nehéz döntések útszakaszára, addig a hosszabb idővel mindössze egy százalék. Ráadásul érdemes azon is elgondolkozni, hogy az olyan idősebb korosztály által lakott területeken, mint Florida, hosszabb sárgaidőt válasszanak, mint például az egyetemi városokban.

A tanulmány az autógyáraknak is javaslatot tesz egy olyan rendszer kidolgozására, amely nemcsak az ütközésveszélyt jelezné, mint a ma már elérhető ütközésfigyelmeztető funkció, de lehetővé tenné azt is, hogy az autó a jelzőlámpákkal kommunikálva informálja a vezetőt a sárga lámpa váltása előtt 10 másodperccel. Persze ezt a megoldást később meghaladva a fékek már automatikusan is működésbe léphetnek a lámpáknál, amelyhez egy szenzor még természetesen azt is érzékelné, hogy vizes-e az útburkolat.

A visszaszámláló lámpák jó megoldások lehetnek

„A zöld után következő sárga lámpa két célt szolgál. Egyrészt jelzi a vezetőknek, hogy mikor lesz tilos áthaladni a kereszteződésen, másrészt a csomópontok ürítési idejét is meghatározza” – mondta a hvg.hu-nak Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Intézet Közlekedésbiztonsági Központjának vezetője.

A hazai szakértő a távoli jövő víziójának értelmezi az olyan rendszereket, amelyek az autóban a jelzőlámpáktól kapott jel alapján önműködően fékeznének vagy jeleznének a sofőrnek. Az ilyen megoldások a laboratóriumi körülmények között jól működnek, de a gyakorlatban gyakran csődöt mondanak. Kérdés például, hogy ha több irányban jelző lámpa működik, azt hogyan kezelnék, de az sem lenne jó, ha a döntést kivennék a vezető kezéből (lábából – a fékpedál esetében). És persze az is kétséges, hogy a költségeket és a hasznot összevetve, megéri-e végül egy ilyen rendszert kiépíteni.

Az sem tűnik jó iránynak, amikor a vezetőknek az út szélén jelzik, hogy mennyivel kellene menniük, hogy a következő lámpánál biztosan zöldet kapjanak, és ne kelljen a sárga dilemmazónájába esni. Ebben az esetben ugyanis nem számolnak a forgalommal, és a feltorlódó sorokkal. Emiatt nem is volt nálunk igazán sikeres ez ott, ahol bevezették, mint például a Szentendrei úton, vagy a Veszprém körüli elkerülő úton.

Berta Tamás azt tartja leginkább jó iránynak, amikor a lámpák mellett kis világító számokkal jelzik, hogy meddig kell még várni a lámpaváltásra. Ekkor ugyanis a vezetők hasznos pluszinformációt kapnak, amely segíti őket a döntésben. A forgalomban egyébként az ilyen hozzáadott információk igen fontosak. Egy kísérlet szerint a külterületen kiállított 60 km/h-ás sebességkorlátozást jelző tábla mellé kitett kiegészítő információt közlő táblán mutatták, hogy egy veszélyes kereszteződés miatt kell lassítani az autósoknak. Itt a mért adatok szerint a legtöbben be is tartották a korlátozást. Az ellenkező esetben azonban már sokkal kevesebben követték a tábla utasítását, amikor semmiféle magyarázatot nem adtak hozzá. A visszaszámoló jelzőlámpa tehát emiatt is nagyon jó információt ad, mert segíti a sofőrt a döntésben. Berta Tamás szerint ennek a típusú lámpának a népszerűségét az is jelzi, hogy egyre több önkormányzati fenntartású úton alkalmazzák. Ezeken az utakon pedig leginkább csak akkor áldoznak ilyen célra nagyobb összegeket, ha a lakosságnak az hasznos lehet.

A közlekedési szakértő a sárga lámpa funkciója miatt nem tartja helyesnek, ha a rendőrség a sárgán való áthajtásért büntet, mert így a jelzés nem látja el a megfelelő célját a forgalomban, és ha a büntetéstől félő sofőrök a dilemmazónában a vészfékezés mellett döntenek, akkor azzal balesetet okozhatnak, vagy bennragadhatnak a kereszteződésben. Emellett persze az a tendencia sem helyes, amely a magyar utakon tapasztalható, hogy a sárga jelzést tulajdonképpen zöldnek tekintik a vezetők, és ilyenkor akármilyen messze vannak a lámpától, még gázt adnak. Ez a folyamat azért különösen veszélyes, mert így egyre többen futnak bele a piros jelzésbe.

Enyhébb az áthajtás elbírálása

Közel egy hónapja változott meg a jogszabályi környezet, és a sárga lámpán áthajtás az augusztus 24-től hatályos módosítás szerint már nem számíthat közigazgatási bírságra, ha valaki a sárgánál halad át egy kereszteződésen – mondta el a hvg.hu-nak Kozma Tamás közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd. A jogász szerint míg korábban 50 ezer forintot kellett ezért a vétségért fizetni, ma már a szabálysértési eljárás esetén kevésbé valószínű, hogy ezért büntetnének. A közigazgatási bírság esetén a rendőrségnek fényképpel kellett igazolnia a sofőr hibáját, aki csak szakértő bevonásával vitathatta az eljárás jogosságát. Most azonban a szabálysértés esetén, ha egy rendőr feljelent egy autóst, akkor a bíróságon lehet védekezni, és megkérdőjelezni, hogy a rendőr esetleg egy évvel korábban jól látta-e az esetet, és hogy jól emlékszik-e rá. Ha nincs alaposan dokumentálva az eset, nem biztos, hogy meggyőzi a bírát, hogy kell-e büntetni.

A szabálysértési eljárás esetében ráadásul lehetőség van az elkövető egyéniesítésére is, így a szabálysértő 0-150 ezer forintig kaphat büntetést, attól függően, hogy mennyire gyakran követ el közlekedési szabálytalanságokat, és hogy milyen mértékű büntetést képes kifizetni.

©

Az ügyvéd üdvözölte a kormánydöntést, mert eddig méltánytalannak tartotta a büntetés mértékét egy olyan esetért, amelybe a sofőrök naponta akár többször is belecsúszhatnak. Egy-egy hibás mérlegelés ugyanis mindenkivel előfordul, amikor úgy látja, hogy ezen a sárgán azért már inkább nem kellett volna átmennie. A piroson való áthajtás azonban egészen más helyzet – hangsúlyozta Kozma Tamás. Ez ugyanis sokkal veszélyesebb helyzetet teremt. A jogszabályi változtatással ez ugyan maradt a közigazgatási bírság kategóriájában, de 100 ezer forintról 50 ezerre csökkentették a büntetés összegét. „Ekkora mértékű bírságnak akkor lenne visszatartó ereje, ha egy automatikus fotós dokumentálással a rendszerben minden esetben büntetne” – állítja az ügyvéd. – „Így azonban, hogy csak egyes esetekben kapják el a szabálytalankodókat, nagyobb hatása lenne a magasabb díjszabásnak.”

Milyen ritmust diktál a norma

Hasonlóképpen vélekedett erről a kérdésről Berta Tamás is, aki a sárga szempontjából előremutató lépésnek értékeli a törvényi enyhítést, de kevésbé tartja jó ötletnek a piros elnézőbb megítélését, mert annak veszélyessége miatt valóban elrettentőnek kellene lennie a szankciónak.

Mindemellett úgy véli, hogy a lámpára való reagálás elsősorban a társadalmi normától függ, hiszen már a tanulóvezetőknek is azt tanítják, hogy „vegye fel a forgalom ritmusát”. A forgalom ritmusa, azaz a többi sofőr hozzáállása, elvárása pedig jelenleg azt sugallja; jobb, ha átmegy a sárgánál, hiszen ha fékezne, akkor a mögötte szorosan haladó autó belemenne, mert nem is számítana arra, hogy a sárga jelzésnél az előtte lévő a gáz helyett a fékre lép.

Ezt a közlekedési normát persze az sem javítja, ha azt látják a résztvevők, hogy büntetlenül lehet szabálytalankodni, amikor például a rendőrautó mellett követik el a szabálysértéseket, és a többiek azt látják, hogy a rend őrei nem mennek a szabálytalankodók, például a buszsávban türelmetlenül előrefurakodók után. A veszélyes és egyértelmű szabálytalanságokat tehát mindenképpen büntetni kell. A sárgán áthajtás azonban a szakértő szerint nem tartozik ide.

Mit szól a hivatal?
A hvg.hu a rendőrséget is megkérdezte, hogy a végrehajtási gyakorlat szerint mikor büntetnek a sárga jelzésen áthaladó járművek esetében? Az ORFK levelében leírta a KRESZ idevágó rendelkezését, amely szerint az útkereszteződésben a sárga jelzésnél „a fényjelző készülék előtt - meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni”. Itt a „meg kell állni” részt az ORFK munkatársai a szöveges dokumentumban kivastagították. Majd így folytatják: a fenti rendelkezés értelmében a fényjelző készülék sárga jelzése megállási kötelezettséget ír elő a járművezető számára. Azonban, ha ez nem tehető meg (például a jelzés zöldről sárgára váltáskor a jármű közvetlenül a megállás helyét jelző vonal előtt van, és a járművet csak vészfékezéssel lehetne megállítani), akkor a sárga jelzésen való áthaladással a jármű vezetője nem szegi meg a fenti előírást.

Az ORFK a jogszabályi környezet változásáról is tájékoztatott. Mint írják, a sárga lámpán áthaladás büntetése kikerült a közigazgatási eljárás köréből és szabálysértési eljárás körébe került. „Mindezek figyelembevételével az említett KRESZ-szabály megszegése esetén az intézkedő rendőr figyelmeztetéssel, helyszíni bírság kiszabásával (5000 - 50 000 Ft bírság) vagy szabálysértési feljelentéssel élhet, amely esetben akár 150 000 Ft-os bírság is kiszabható.

A hatóság mérlegelésként az adott járműre előírt műszaki követelmények által meghatározott minimális lassulási érték melletti féktávolságot veszi alapul. Így, ha a jármű a sárga jelzés pillanatában kívül esik a megállást jelző vonal és a féktávolság közötti szakasztól, akkor a gépjármű vezetője nem tett eleget a jogszabályban előírtaknak. A hatóság részére a jogszabály nem ír elő képfelvétellel történő bizonyítási kényszert, azonban annak megléte szabálysértési eljárás lefolytatását segítheti.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Trump miatt lehet tartósan 400 forint fölött a benzinár?

Trump miatt lehet tartósan 400 forint fölött a benzinár?

Két pályán is vesztésre áll a kormány

Két pályán is vesztésre áll a kormány

Lázár János kétharmados törvénnyel védené be a mezőhegyesi Ménesbirtokot

Lázár János kétharmados törvénnyel védené be a mezőhegyesi Ménesbirtokot

Megbokrosodott lovak okoztak kis híján tragédiát az országúton - videó

Megbokrosodott lovak okoztak kis híján tragédiát az országúton - videó

Terrorista támadást terveztek, őrizetbe vették őket Szaúd-Arábiában

Terrorista támadást terveztek, őrizetbe vették őket Szaúd-Arábiában

Soros: Orbán szupergonosza lettem

Soros: Orbán szupergonosza lettem