Maga a Contidrom 45 éve funkcionál, de a létesítmény egyik legfontosabb elemét, az abroncsok fejlesztésében kulcsfontosságú szerepet játszó AIBA-t - Automated Indoor Braking Analyzer – csak tavaly októberben leplezték le.  Noha a német márkánál hangsúlyozzák, hogy az autóipari fejlesztéseket legalább, vagy még inkább annyira fajsúlyosan kezelik, mint a cég nevével összeforrt gumiabroncs-divíziót, a Tech Show elnevezésű idei rendezvényen a nemzetközi sajtónak is bemutatták az új büszkeséget.

M.S.

Mi is az AIBA tulajdonképpen? Egy hatalmas, fedett abroncstesztelő létesítmény, amelyben bármilyen időjárási körülményeket képesek szimulálni, így a vezető nélküli tesztjárművek segítségével vizsgálhatják az abroncsok menet- és féktulajdonságait, a tapasztalatok hasznosításával pedig érdemben javíthatják azokat. Ehhez egy 300 méter hosszú, 30 méter széles beltéri pálya áll rendelkezésre, ahol a vezető nélküli járműveket akár 120 kilométer/órás sebességre is felgyorsíthatják.

Mint arról a helyszínen a hvg.hu is meggyőződhetett: az AIBA-ban szabványos felületű, eltérő minőségű útburkolati elemeket használnak, az éppen aktuális tesztnek megfelelő szelvényeket egy hidraulikus rendszer segítségével szinte pillanatok alatt képesek mozgatni. Száraz és nedves útburkolaton egyaránt bonyolítanak próbákat, de van a létesítménynek olyan részlege is, ahol jégpályás tesztekre is kínálkozik lehetőség.

M.S.

A Continentalnál büszkén hangsúlyozzák, hogy nincs más abroncsgyártó jelenleg a világon, amely hasonlóan modern eszközt alkalmazna termékeinek fejlesztése során. „Itt egyesíthetjük a laboratóriumi, valamint a járművekkel, szabadtéren végzett tesztek előnyeit. Ennek köszönhetően a vizsgálatok ismételhetősége 70 százalékkal javul, így nagyobb hatékonysággal mérhetjük fel a fejlődést” – magyarázta az AIBA jelentőségét David O'Donnell, a Continental személy- és kisteherjármű abroncsokért felelős fejlesztési igazgatója. A szakember szerint a létesítménynek köszönhetően kiiktathatók olyan tényezők, amelyek korábban befolyásolhatták a tesztek eredményeit: ilyen volt például a tesztautókat vezető sofőrök reakcióideje vagy épp a hőmérséklet változása. „Az év 365 napján, 24 órában végezhetünk teszteket” – mondta O’Donnell.

A helyszíni szemle során kiderült: a két és fél futballpálya nagyságú komplexumban kialakított tesztpályán akár öt eltérő minőségű útburkolattal is variálhatnak a Continental mérnökei. A száraz aszfalton végzett fékezési manőverekhez 100 kilométer/órás, míg a nedves útburkolaton történő fékezéshez 80 kilométer/órás sebességre gyorsítják a járművet, a fékezési manőverek adatait pedig a felnikbe és a járműben elhelyezett szenzorok rögzítik a későbbi elemzésekhez. Egy tesztfutás az abroncsok felszerelésével, az indítóhelyre való beállással, a felgyorsítással és az álló fékezéssel együtt mindössze 4 percet vesz igénybe, így – elméletileg – óránként akár 15 tesztfutás is lebonyolítható: ennek köszönhetően az AIBA éves kapacitása akár évi 100 ezer tesztfutás is lehet.

M.S.

M.S.

Azt, hogy mennyire hatékony az AIBA-ban végzett munka, a Contidrom vezetéstechnikai pályáján magunk is kipróbálhattuk. A feláztatott aszfaltcsíkon előbb noname, ázsiai abroncsokon, majd a Continental termékein vezethettük ugyanazokat a Volkswagen Golfokat: mintha nem is ugyanazt a járgányt vezettük volna, a Conti-abroncsokon annyival stabilabb, irányíthatóbb volt a Golf, még kis sebesség mellett is.

Joggal merül fel a kérdés, hogy ha egy gyártó ilyen energiákat fektet a fejlesztésekbe, miért nem képviselteti magát a motorsportok valamelyik vállfajában? Mint megtudtuk, a Continental - amely a statisztikák szerint az ’50-es évek elején 13 futam erejéig belekóstolt a Forma-1-be - az abroncsok fejlesztése során rendszeresen konzultál a Porsche mérnökeivel, ráadásul a létesítményben feltűnt egy szuperkupás Porsche is. Arra a kérdésre, hogy a fenevad jelenléte arra utal-e, hogy a jövőben a Continental veszi át a márkakupa gumiszálíltói feladatait, az egyik portugál mérnök cinkos mosollyal az arcán pusztán annyit felelt: „Hamarosan kiderül…!”