Míg négy éve 716 bírságot szabtak ki, 2011-ben 483-at, a rákövetkező évben már csak 10-et, tavaly pedig mindössze 3-at azokban a közlekedési szabálysértési ügyekben, amelyek az objektív felelősség hatálya alá esnek és az elkövetőik külföldi rendszámú járművet vezettek. Természetesen a beszedett összegek is csökkentek: 26,2 millióról a tavalyi 405 ezer forintra – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hvg.hu-nak megküldött tájékoztatásából.

Mint megtudtuk, 2010 és 2013 között 1212 "külföldi" autósok által elkövetett objektív felelősség körébe tartozó szabálysértés miatt szabott ki a rendőrség összesen 45,4 millió forint bírságot. Az ORFK hangsúlyozta, hogy ebben nem szerepelnek az útdíjfizetés elmulasztása miatt kiosztott pénzbüntetések. Az említett időszakban a mintegy 1200 esetből 437-ben nem fizettek az üzemben tartók, ami mintegy 17 millió forint kiesést jelent a költségvetésből.

Ezek alapján a külföldi rendszámú autósok közlekedési morálja jelentősen javulhatott: nem hajtanak gyorsabban a megengedett sebességnél, nem mennek át a piros jelzésen, továbbá a vasúti átjárón is szabályosan hajtanak át, véletlenül sem próbálnak az autópálya leállósávja révén a többiekhez képest előnyhöz jutni és nem szegik meg a behajtási tilalmat vagy a kötelező haladási irányt sem.

2012-ben egyébként nem magyar rendszámú járművek vezetőinek szabályszegéseit 49 114 esetben "jutalmazták" a rendőrök bírsággal – közölte egy évvel ezelőtt az ORFK. Igaz, ezek nem csak az objektív felelősség körébe tartozó renitenskedéseket tartalmazták, hanem a közigazgatási eljárások adatait, illetve a kiszabott helyszíni pénzbüntetéseket a szabálysértési bírságok számával együtt. 

A hvg.hu azokra az esetekre kérdezett rá, amikor bizonyos közlekedési szabálysértések esetén – például a gyorshajtás, a piros jelzésen való áthajtás, a vasúti átjárón való áthaladás, az autópálya leállósávjában való közlekedés, a behajtási tilalom vagy a kötelező haladási irány megszegése – nem a jármű vezetőjét büntetik meg, hanem a rendszám alapján az üzembentartóra róják ki a bírságot. Az összes külföldiekkel szemben közlekedési szabályszegésért kiszabott bírság 2013-ban 114 582 volt – hangsúlyozták cikkünk megjelenése után a police.hu-n, melyek közül 10 811 fővel szemben az intézkedés sebesség túllépés miatt történt.

MTI / Donka Ferenc

Akkor hozzátették még azt is, hogy a külföldi rendszámú autóval elkövetett sebességtúllépéseket a járművek helyszíni megállításával és a sofőr eljárás alá vonásával tudják szankcionálni. "Gyorshajtás esetén a rendőr visszatarthatja a járművet, amíg a vezető meg nem fizeti a bírságot" – írták a hvg.hu megkeresésére. A rendőrség mostani közlése szerint azonban már az ilyen esetekben nem alkalmazzák a jármű visszatartását, a helyszínen nem is állítják meg az autósokat.

Tavaly novembertől egy új uniós irányelv szerint a tagállamokban regisztrált járművek üzemben tartóinak adatai még gyorsabban lekérdezhetőek, így az illetővel szemben elvileg hamarabb szabhatják ki a bírságot. Emellett a nyolc közép- és kelet-európai állam rendőrségeinek együttműködését koordináló Salzburg Fórum tagállamai közül Ausztria, Magyarország, Bulgária és Horvátország megállapodott a jogerős bírságok határon átnyúló végrehajtásáról is – nyilatkozta tavaly a hvg.hu-nak Óberling József, az ORFK Közlekedési Főosztályának vezetője.

A bírság a jármű üzemben tartójának lakhelye szerinti állam költségvetésébe folyik be, így egy horvát vagy osztrák autópályán elkapott gyorshajtó magyar is ide csengeti majd ki a hatóság által kirótt összeget. A főosztályvezető akkor úgy vélte, a változás sok külföldi autóst elrettent majd a száguldozásól. Lehet, hogy igaza is lett, hiszen szinte nincs is objektív felelősség alá eső szabálysértésen Magyarországon tetten ért "külföldi" autós.

Inkább hanyagolják a behajtást?

A megrettent "külföldi" autósok képét némileg árnyalhatja, amit rendőrök mondtak a hvg.hu-nak. Egy középvezetői szinten dolgozó rendőr név nélkül elképzelhetőnek tartotta ezt az alacsony bírságszámot, mert úgy tudja, hogy a külföldi rendszámú járművek sofőrjeinek szabálysértéseit megörökítő képek nagy részét kapásból selejtezik, mert azok nehezen behajthatóak.

Egy másik megkérdezett rendőr, egy parancsnok hitetlenkedett az adatokon, és az alacsony bírságszámot az ügyek lassú feldolgozásának tulajdonította. "A rendszer olyan, hogy a bírságokra vonatkozó adatok, így a megbüntetett külföldi rendszámú autóké is külön lekérhető." Hozzátette: amikor gyorshajtókra vadásznak és a traffipax "munkába áll", feljelentkezik a szombathelyi központba és a belefutó gyorshajtó autóról a fotót továbbítja is oda. Rendszám alapján beazonosítják az üzemben tartót, akinek aztán a csekket el is készítik és kiküldik. Amikor pedig nem tudják beazonosítani a jármű hatósági jelzését, azt leselejtezik.

"Akad olyan, hogy túl sok esetet kell feldolgozniuk és hogy behozzák a lemaradást, akkor a fixen rögzített sebességmérők limithatárait például 140 km/óra helyett átállítják 160 km/h-ra, és akkor kevesebb gyorshajtó ügyével kell foglalkozniuk" – jegyezte meg a rendőr. Nem értette egyébként, hogy az ORFK válasza szerint miért nem állítják meg a sebességhatárt túllépő nem magyar autósokat és tartják vissza a bírság megfizetéséig, hiszen ez a legbiztosabb módszer a büntetés behajtására. A rendőrség tavalyi tájékoztatása szerint is ez a legbiztosabb, a százszázalékos megoldás.