szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Még mindig gondunk van az újraélesztéssel, és azt sem nagyon tudjuk, mi a teendő, ha valaki elájul mellettünk a tűző napon – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány 2015-ös Nagy Elsősegély Tesztjéből.

Harmadik éve végez felmérést a lakosság körében a mentőszolgálat, hogy megvizsgálja, gyakori vészhelyzetekben tudjuk-e, mi a teendő. Az összes helyes válasz és az összes feltett kérdés hányadosa mutatja meg egy 10-es skálán mennyire felkészültek az átlagemberek egy ilyen helyzetre. 2013-ra visszamenőleg ez az érték a skálán 6,8 pont volt, 2014-ben 7 pont, 2015-ben pedig 7,1 pont lett, ami javulást mutat, ám fontos hangsúlyozni, hogy több helyen nagy hiányosságok láthatóak. Íme néhány példa:

A megkérdezettek több mint háromnegyede (78,73%) például jól tudja, hogy az agyrázkódás tünete a hányinger, az aluszékonyság, a szédülés. A válaszadók több mint 16%-a szerint viszont a fülzúgás, beszédzavar és szédülés a „jel”, ám az első kettő nem tünete az agyrázkódásnak.

Ha üvegszilánk kerülne a szemünkbe, több mint 67% tudná, hogy mi a teendő: mindkét szemet steril gézlapokkal kell lefedni, ezt követően pedig azonnal szakorvoshoz kell fordulni, és nem csukott szemmel feküdni és orvost hívni, vagy kimosni a szilánkot a szemből és orvost hívni, esetleg kézzel eltávolítani a szilánkot és orvost hívni.

Az elmúlt kánikulákkal teli időszakban sajnos gyakori volt a tűző napon történő ájulás. A teszt kitöltőinek sajnos még mindig csak közel 28%-a tudja, hogy amellett, hogy árnyékba kell húzni az ájultat, valahogy hűteni is kell a testet.

©

A tavalyi évben az újraélesztésnél történt az egyetlen nagyobb ugrás a két évvel ezelőtti adathoz képest. Míg 2013-ban a válaszadók közel 42%-a tudta csak, hogy ilyenkor a teendő a fej hátrahajtása és szájból orrba vagy szájból szájba levegőfújás, mellkasnyomás 30:2 arányban (vagyis 30 nyomás, 2 szájba fújás), addig 2014-ben ez az arány 53,41%-ra nőtt. Idén ez az arány minimálisan csökkent, 52,19%-ra, nagy különbség tehát nincs, azonban még mindig sokan más arányokkal mentenének életet, ami azonban nem vezet eredményre, és a bajbajutott életébe kerülhet.

Ha valaki a szájon át történő újraélesztést nem is szeretné alkalmazni, a mellkas másodpercenként kb. kétszeri, erős, 5-6 cm mélyre történő nyomásával ugyanúgy menthet életet. A megfelelő ütemben és erővel végzett mellkaskompresszió elfogadott módszere annak, hogya a szakszerű segítség megérkezéséig életben tartsunk egy embert. Sokan attól is félnek, hogy ha esetleg túl erősen történik a mellkas nyomása, valami bajt okoznak, de egy törött borda kevésbé számít, ha az ember életéről van szó – mondja dr. Czakler Éva mentőorvos, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke a felmérés eredményei kapcsán.

Erre a mentálisan is igen nehéz helyzetre találták ki a „Tartsd életben!” című, videomegosztókon sugárzott kampányfilmet, amely minden idők legnagyobb internetes nézettséget elérő magyar társadalmi célú kisfilmje lett, amely az angol British Heart Foundation azonos célból készült, 2011-es kampányfilmjének adaptációja.

Hasonló életmentő tippekért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!