Takarékosabb-e a hibrid autó, visszahozza-e valaha is a takarékosabb üzemeltetés az árkülönbséget? Ezt kalkulálja ki munkatársunk, aki maga is ilyen kisautót hajt.
Háromliteres autóként (azaz ilyen csekély fogyasztással) is működhet egy kisebbfajta hibrid, amelyben belső égésű és villanymotor segíti egymást. Csakhogy az álomfogyasztás ritkán válik valóra. Mégis, amikor a taxisok alaposan végigzongorázták a lehetőségeket, a City Taxi körülbelül 850 sofőrje közül például eddig nagyjából minden tizedik jutott arra, hogy full hibridre vált, persze nem kisautóra, hanem jellemzően a középkategóriás Toyota Priusra (a full, vagyis teljes hibrid a belső égésű motor segítsége nélkül, egyedül villanymotorral is képes közlekedni).
A 2-3 éve hibridet hajtó taxisok a HVG-nek 4,8 literes átlagfogyasztásról számoltak be, döntően városi forgalomban, átlagosnak mondható évi 50 ezer kilométeres futásteljesítmény mellett. Ebből körülbelül évi 300 ezer forint megtakarítás jön ki a hivatásosok által a legtakarékosabbként elkönyvelt, 6,5 liter gázolajat fogyasztó, magas nyomású befecskendező-rendszerrel operáló turbódízelekhez képest. Vagyis három év alatt mintegy 900 ezer forintot spórolhatnak az üzemanyagon, és további százezreket a szervizelésen.
Úrvezetők számára már bonyolultabb a kérdés. Az új autók vételára ma nem igazán szól a hibridek mellett. Modelltől függően 600 ezer–egymillió forinttal drágábbak kizárólag benzin- vagy dízelüzemű társaiknál. A full hibridben piacvezető Toyotánál például a legkisebb változat, a Yaris legegyszerűbb, 1,3 literes, benzinmotoros verziójának listaára most 3,755 millió forint, a legolcsóbb, 1,5 literes hibridé viszont 4,77 milliónál kezdődik. Akkor is 530 ezer forint a különbség, ha az automata váltós benzinessel vetjük össze a hibridet. Igaz, Magyarországon nem igazán kapkodnak az automata váltóért, legfeljebb azok, akik sokkal többet vezetnek az átlagos évi 10–20 ezer kilométernél, esetleg már kevés a porc a térdükben a kuplungozáshoz. Mégis így korrekt az összehasonlítás, mert bár a vevők rendre kézi váltós hibridet keresnek, ilyen nem létezik. A fokozatmentes e-váltó és a hibrid rendszer elválaszthatatlan egység.
„Igen szerény” keresletről számoltak be a HVG által megkérdezett márkakereskedések. Akad néhány céges flottavásárlás, de nem annyira a spórolás miatt, mint inkább a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségből. A taxisok kifejezetten keresik ugyan a hibrideket, de ők inkább külföldi használt kocsikat vesznek, nem az új autók magyarországi eladási statisztikáját javítják. Főleg Hollandiából, Franciaországból, Belgiumból, Németországból vásárolnak, általában 3 éves Priusokat, elmondásuk szerint 3,5–4 millió forintért. Ez még fele sincs a hazai kereskedésekben kínált új Prius 8,9 millióra belőtt árának, amelyet legfeljebb 10 százalékos flottakedvezménnyel tudnak vonzóbbá tenni a kereskedők. Az állam viszont Magyarországon, némi regisztrációsadó-kedvezményen kívül, nem ösztönzi a hibridek vásárlását (a beharangozott kedvezményeket a külső áramforrásról tölthető plug-in, más néven konnektoros, még kevéssé elterjedt modellekre szabták). Egyes nyugat-európai államok viszont a környezet védelme kedvéért hajlandók lemondani az alacsony károsanyag-kibocsátású hibridek áfájáról. Nem utolsósorban e kedvezmények miatt ilyen vonzó a külföldi használt kocsik ára.
Akinek fontos, hogy az autója környezetbarát legyen, illetve aki kedveli az újdonságot – leginkább ezzel a két vásárlótípussal találkozik Mayer Imre, a budakeszi Toyota-márkakereskedés tulajdonos-vezetője. Habár a japán cég az első hibridjét 1997-ben dobta piacra, és azóta már világszerte 8 milliót adott el, Magyarországon még mindig újdonságnak számítanak az ilyen autók. Ettől még a Toyota nem adta fel Magyarországon, a márkakereskedőknek kötelező a létező típusokból bemutatópéldányt tartaniuk a szalonokban. A japán gyártó azt ígéri, hogy 2020-ig az összes típusának hibrid változatával előáll.
De mit nyújt egy hibrid azon kívül, hogy kevésbé szennyezi a környezetet? Autópályán semmi különöset: pontosan úgy viselkedik, mint bármelyik hagyományos autó. Például a Yaris hibrid ugyanúgy 6 litert fog elégetni 100 kilométeren, mint benzinüzemű testvérei, hiszen óránként 130 kilométeres sebességnél csak a benzinmotor működik. A Nagykovácsi–Budapest közötti, 60-as sebességkorlátozással teletűzdelt úton viszont akár a prospektusokban feltüntetett gyári fogyasztási adatokkal egyező 3,3 liter teljesülésére is van esély. Ilyen körülmények között az autót benzin helyett akár az út felén is a villanymotor hajthatja, amely – generátor segítségével, akkumulátoron keresztül – a lejtőn haladáskor és fékezéskor keletkező energiával töltődik fel. A vezetőnek csak a gázpedált kell nyomnia, az elektronikus vezérlőrendszer automatikusan választja ki, mikor melyik erőforrás működjék. A váltás abból észlelhető, hogy megszűnik a motorzaj. Városi forgalomban inkább a 4,5 literhez esik közelebb a fogyasztás, jóllehet piros lámpánál és városi totyorgás közepette sűrűn elektromos hajtásra vált a vezérlés. Az akkumulátor kapacitása elméletileg lehetővé teszi, hogy akár két kilométeren keresztül csak a villanymotor hajtsa a járgányt, ez azonban ritkán jön össze. A valóságban egyenletes haladás helyett kereszteződések, közlekedési lámpák szaggatják meg az utat, és induláskor rendes gázfröccsöt kell adni, vagyis ilyenkor a benzinmotorra van szükség, nincs helye spórolásnak, bármilyen csábító volna a kijelzőn a nullaliteres fogyasztás.
Hogy érdemes-e hibridbe beruházni, az attól függ, milyen útvonalon használják a kocsit. Lelkiismeretes kereskedők is a vezetési szokásokat tudakolják ki előbb, annak alapján ajánlják csak a hibridet. Aki zömmel autópályán száguld, annak takarékossági célból semmiképpen sem érdemes ilyet választania. Aki viszont főleg városban vagy településeket összekötő utakon közlekedik, ráadásul az átlagnál sokkal többet vezet, annak néhány év alatt megtérülhet a magasabb vételár (lásd ábránkat). Komolyabb szállításra ugyanakkor szóba sem jöhet a hibrid, ilyen kocsikkal tilos a vontatás.
Azt választottam, amelyikkel a legkevesebb baj van – ilyen egyszerűen magyarázta az egyik taxis, miért váltott turbódízelről hibridre. Neki az üzemanyag-fogyasztáshoz foghatóan fontos a javítással töltött idő és a szervizelés költsége. A levezetés egyszerű: a hagyományos autókhoz képest a hibridből hiányzik egy sor alkatrész – így az önindító, az ékszíj, a kuplung vagy a turbódízeleknél említett nagynyomású befecskendező-rendszer –, tehát ezek nem romolhatnak el. A fék pedig – mivel az energia nem a fékpofák súrlódására fecsérlődik, hanem a villanymotort tölti – sokkal lassabban kopik, elég 100 ezer kilométerenként ránézni, megérett-e a cserére. Ezzel szemben igaz, hogy maga a hibrid rendszer igen drága jószág. A teljes akkumulátor cseréje például 500-600 ezer forintba is belekerül. Erre a márkakereskedők azt mondják, hogy a kockázat nem nagy, ha az újonnan vett autóknál az 5 éves alapgaranciát megtoldják ugyanennyivel.
Ha ez érdekes volt, hasonlókért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát. |
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
