Ritka alkalom, hogy külsősöket is beengednek a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) központjába. Most így történt, pár órás betekintést kaphattunk az állam egyik kiemelt bevételű szolgáltatójának munkájába.

Hogy képbe kerüljünk, nézzük először, milyen számokkal dolgozik egy ilyen, éves szinten 60 milliárd forintos bevételt termelő szolgáltatás.

• tavaly 303 millió esetben ellenőrizték az e-matricák meglétét
• 731 ezren kaptak büntetést, 42 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
• 5,8 milliárd forint volt tavaly a büntetési főösszeg, ez 13 százalékkal haladta meg az előző évit
• az adatok szerint a bliccelők mintegy fele egyáltalán nem vesz matricát
• a rekorder egy budapesti agglomerációban élő külföldi rendszámos illető, akit egy év alatt 287-szer "kaptak el". A szabályok szerint egy nap csak egyszer lehet büntetni egy autóst, ezért csak ennyiszer. A pótdíj 14 700 forintjával számolva ez is 4 218 900 forint kiszabott bírságot jelent.

Ez az egészen extrém példa egyértelműen jogi anomáliára vezethető vissza és nem az ellenőrzési rendszer hiányosságára, amely elől egyre kevésbé lehet elbújni. A magyarországi fizetős utakon, összességében 157 fix ellenőrzési pontot használnak jelenleg, fix és mobil ellenőrzési helyeket is beleértve.

D.P.

A NÚSZ Váci úti irodaházában lévő operatív teremben, egy nagyon felhasználóbarát térképrendszeren lehet követni az éppen aktuális eseményeket. Legalábbis jogosultsági szempontból. Itt a bréking helyzet az, ha a kamerák valamilyen hibát jeleznek, ilyenkor kell riadóztatni a mobil ellenőrző stábot, illetve a technikai személyzetet. Egyébként ott jártunkkor elég sok kamera nem ment, ennek karbantartási okai is vannak gyakran, de nyilván már az is elég nagy probléma, ha egy pók befészkeli magát egy lencse elé.

A felvételek azért jól mutatják, hogyan csapdázzák be a kocsikat. A rendszernek minimum 98 százalékos biztonsággal kell kétséget kizáró azonosítást végeznie az ellenőrzések számához képest. Persze emberek vagyunk, jönnek a kérdések: milyen közel kell menni egy kamionhoz, hogy ne látsszunk, vagy a leálló (vész) sávban is működik-e a kamera, vagy ha cikázunk a sávok között, akkor is? A válasz röviden: igen. Hosszabban pedig a kamerák elölről, hátulról és oldalról is felvesznek minden autót, és a leálló sávban is, ahogy az a képeken látszik. Akár 15 képfelvételből is választhatja a rendszer azt, amelyik a leginkább alkalmas azonosítani a járművet.

D.P.

D.P.

Egyébként a jogosultság-ellenőrző is képes sebességmérésre, ez jelenleg is történik technikai jelleggel, amelyet akár fel is használhatnának hatóságilag. Ha a helyzet úgy kívánja majd, meg is fog születni a jogszabályi háttér, amely ezt lehetővé teszi. Onnantól lesz tényleg totális a felügyelet az autósok felett. Egyelőre a legegyszerűbben onnan lehet tudni, hogy sebességmérő, vagy ellenőrző kapu alatt haladunk el, hogy előbbi esetében kint van a Radar Controll-tábla.

Nem mellékes az egész totális ellenőrzési rendszer kapcsán megemlíteni azt sem, hogy nagy erőkkel folyik egy olyan rendszer kiépítése is, amelyért a teherautósok nagyon nem fognak rajongani. Az automatikus tengelysúly-mérőhelyek ha beindulnak, komoly kaszálást rendezhetnek a gyakran túlpakolt teherautók körében.

D.P.

D.P.

D.P.

Az utak mentén történő személyautókból folyó ellenőrzési tevékenység elég hálátlan feladat, napi beosztás szerint küldik az utak mellett is gyakran látható Peugeot-okból a központnak a képeket ezek az autók. Ott történik a vizuális ellenőrzés. A hatékonyság fejlődését mutatja, hogy ezekkel az autókkal is áttértek a csúsztatott műszakokra, mert megfigyelték, hogy bizony vannak autósok, akik annyira ravaszak, hogy tudták, hogyan vannak műszakváltások és akkor autóztak.

A harmadik, kitereléses ellenőrzésnél, ami szintén gyakori, az autósok túlnyomó többsége ha megbukik, elismeri, hogy nem vett matricát. Ilyenkor a „fagyis kocsinak” becézett mobil pénztárnál kifizetheti a jelenlegi 14 875 forintos pótdíjat, ezzel legalább megváltja az aznapi jogosultságát, igaz, elég drágán.

D.P.

Általánosságban gyakori hiba, hogy az autósok későn, már a díjköteles útra való felhajtás után váltják meg a jogosultságot, a bliccelők 21 százalékát emiatt büntették meg, a helyzet pedig az, hogy ilyenkor a rendszer már nem kegyelmez. Szintén gyakori tévedés, hogy az e-matricát vásárlók nem a megfelelő járműkategóriára váltanak jogosultságot, tavaly még 103 ezerszer tévesztettek véletlenül vagy „direkt”. Ugyanis korábban sok ilyen is volt, azt gondolván, hogy így meg lehet úszni.

D.P.

A legfertőzöttebb pótdíjas szempontból egyébként magasan az M0-s, itt van az úthossz arányához képest a legtöbb bliccelő (122 ezer). A kiugróan magas arány hátterében részben az áll, hogy az M0-s autóúton az autósok korábban nem számíthattak folyamatos ellenőrzésre, míg 2016 elején két új fix ellenőrzési pontot helyeztek üzembe.

Egyébként is itt találkozni a legtöbb olyan renitenssel, akit nem érdekel, hogy fizetni kéne. A bliccelők közt kiugróan magas a külföldiek aránya, a német, lengyel rendszámosok voltak a slágerek. A körgyűrű egész pontosan az M5 és az M4, valamint az M3 és a Megyeri híd között fizetős.

A rendszer, mint látható elég komoly hatékonysággal működik, aminek vélhetően már a felével is elégedett lenne például a budapesti tömegközlekedési vállalat. És hogy hírértékű információt is tartogassunk a cikk végére, hamarosan már nem csak fixellenőrzés lesz, hanem a kamerás kocsik elkezdenek majd menet közben is ellenőrizni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.