A nyári időszakban évről évre egyre több robogó jelenik meg a hazai utakon. Jelenleg már több mint félmillió robogó üzemel az országban, ezeknek mintegy 55 százalékára kötöttek már valaha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). Ugyanakkor a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) becslése szerint mindössze 15-20 százalékuk után fizetik ki rendszeresen az átlagosan évi 3 ezer forintnyi díjat. A mulasztók az évi néhány ezer forint spórolásával sokat veszíthetnek: rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, ugyanakkor károkozás esetén átlagosan 350 ezer forintnyi átlagos kárösszeget kell saját zsebből kifizetniük.

„Sok esetben a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra (a robogók nagy része ebbe a kategóriába tartozik) kötelező kgfb-t kötni, amennyiben azok részt vesznek a közúti közlekedésben – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Más esetben szándékosan kerülik meg a díjfizetést, melynek meglétét (rendszám vagy más, jól látható azonosító hiányában) a hatóságok csak közúti ellenőrzés keretében tudják ellenőrizni.”

Fazekas István

A biztosítók a robogókra rendszám híján alvázszámra kötik a kötelezőt, melynek díja általában évi 2,5-3 ezer forint közé esik. Ugyanakkor az MNB statisztikái szerint mind a 12kW alatti, mind a 13-35kW közötti teljesítménykategóriába eső motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén nem ritka a milliós összeg sem. Fontos könnyebbség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, majd utólag behajtja a károkozón.

Gyakori eset azonban, hogy a károkozó robogó elhagyja a helyszínt, és ilyenkor utólag szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. Mind ezen, mind a biztosításkötési arányon jelentősen javítana egy olyan rendelkezés, amely kötelezően rendszámmal látná el a robogókat is. A forgalomba helyezés és kivonás lehetőségével sikerülne kiszűrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján (50 cm3 feletti motortérfogat) már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak, vagyis a kötelező megfizetése mellett esetükben első forgalomba helyezéskor regisztrációs adót is fizetni kell, emellett használatukhoz külön motoros jogosítványra is szükség van.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.