Folytatódik a magyar autóállomány öregedése. A múlt évben a személyautók átlagéletkora a KSH pénteken reggel közzétett adatai szerint rekordszintre, 16,5 évre emelkedett. Ez minimális emelkedést, lényegében stagnálást jelent az egy évvel korábbi 16,2 évhez képest. A hosszú távú adatokból az is kiderül, hogy 2020-ban 15 év alatt volt az átlagéletkor, öt évvel korábban pedig nem érte el a 14 évet. 2010-ben alig több mint 11 évről volt szó. 2000 óta mindössze két olyan év volt, amikor éves szinten csökkenés volt: 2004-ben még 10,9 évnél tartottak az autók, 2005-ben 10,5 évre, 2006-ban pedig 10,3 évre csökkent az átlag. Azóta viszont töretlen az emelkedés.
Ráadásul az átlagéletkor-emelkedéssel párhuzamosan fokozatosan nő az autók száma. Míg 2005-ben kevesebb mint 3 millió autóból állt a teljes személyautó-flotta, 2015-ben már 3 millió felett volt a darabszám, a múlt év végén pedig közel 4,4 millió személyautó szerepelt a statisztikában. Tehát egyre több és egyre öregebbek az autók.
A pénteken megjelent friss KSH-adatsor nem tesz különbséget az autók tulajdonosa alapján, ami azért fontos, mert nagyon jelentős jelentős eltérés látható a céges kézben és a lakosságnál lévő autók között. Éppen ezért elkértük a magyar autóeladásokról és -állományról rengeteg adatot gyűjtő Datahouse-tól ezt a bontást is.
A 4,3 milliós állományon belül több mint 500 ezer autó van céges tulajdonban, a fennmaradó több mint 3,8 millió pedig a lakosságnál. Érdekes, hogy a Datahouse listája szerint összesen 33 darab 1925-ben vagy korábban gyártott, azaz száz évnél idősebb autó van forgalomban.
A teljes személyautó-állományt nézve a cégautók átlagéletkora a Datahouse-számok alapján 7,9 év, miközben a lakosságnál lévő autóknál ugyanez meghaladja a 18 évet. Vagyis a cégautók lényegében kevesebb mint feleannyi idősek, mint a lakosság tulajdonában lévők. Ha az átlagéletkorokat csak az 1995 és 2025 között gyártott autók esetében nézzük, akkor a céges autók átlagéletkora 7,5 év, a magánszemélyeké pedig 17,5 évre változik, vagyis az arányok hasonlóan maradnak.
A magánszemélyeknél lévő autók jelentős részét 2004 eleje és 2007 vége között gyártották, a számuk meghaladja az 1 milliót a Datahouse-adatok szerint. Az évtizedes bontásból pedig az látszik, hogy a több mint 30 éves autókból kevesebb mint 150 ezer darab van lakossági tulajdonban. Nagyságrendi lépést jelentenek 20-30 éves kocsik, amelyek 1,4 millióan, a 10-20 évesek pedig szintén 1,5 millióan vannak. A 2015 és 2025 között gyártott autók darabszáma pedig nem éri el a 900 ezres szintet.
Kétszázezer felett és ötvenezer alatt
A teljes autóállomány életkorán a forgalomba helyezett új autók segíthetnének, ám a céges és lakossági újautó-vásárlásokat együttesen bemutató, 2001-től induló KSH-s idősor nagyon jelentős mozgásokat mutat. A csúcs 2005-ben volt, amikor közel 205 ezer új autót helyeztek forgalomba. Ebben az időszakban népszerűek voltak az árfolyamkockázatot hordozó svájcifrank-alapú autófinanszírozási konstrukciók, amelyek a forintalapú társaikhoz képest rövid távon relatív olcsó alternatívának tűntek.
A 2008-ban elmélyülő válság azonban durva visszaesést hozott, így a 2010-es év alig több mint 46 ezer darabos eladásával zárult. Innen ugyan egy hosszabb, többlépcsős javulás indult különösen az évtized második felében: 2014-ben még közel 72 ezer új autót helyeztek forgalomba Magyarországon, 2019-ben pedig több mint a dupláját, majdnem 163 ezer darabot.
Majd következett a koronavírus-járvány, amely többek között ellátási problémákat, chiphiányt és jelentős autódrágulást okozott. 2000 és 2025 között az új autók 67 százalékkal drágultak a hivatalos inflációs adatok szerint. Ennek eredményeként ebben az öt évben évente átlagosan 122 ezernél kevesebb új autó került forgalomba. Fontos, hogy az újautó-piaci eladásoknál a korábban a magánszemélyeknek, nagycsaládosoknak és cégeknek adott támogatások, ezen belül a villanyautó-vásárlásokhoz adott ingyen pénz extra élénkülést adott a piacnak. Másik oldalról fontos, hogy a magyar újautó-piaci statisztikákat torzítja az úgynevezett reexport, amelynek keretében Magyarországon forgalomba helyeznek egy új autót, majd azonnal kivonják és külföldre viszik mégpedig pénzügyi, adózási okok miatt.
Hozzájárulhatnának az autóflotta fiatalodásához a külföldről behozott, viszonylag fiatalabb, mondjuk 10 év körüli autók is, de az importból származó kocsik nagy része ennél idősebb. Leegyszerűsítve lényegében minden harmadik külföldről jövő autó 16 évnél idősebb, a másik egyharmaduk 11–15 év közötti, a fennmaradó rész adja a fennmaradó több mint 30 százalékot. Egyébként a használtautó-import a 2010-es évek közepén pörgött fel az évtizedes adatok alapján. A kétezres években évente átlagosan 40 ezer darab használt autót helyeztek forgalomba, majd a kedvezőtlen gazdasági környezetben 2011 és 2015 között már 71 ezer felett volt a darabszám. Az igazi boom 2015 és 2019 között volt: ebben az időszakban 142 ezer felett volt az importautók száma. 2020 után pedig alacsonyabb szinten, éves átlagban 120 ezres nagyságrendben jöttek használt autók másik országból.
Megjegyzés: A KSH- és a Datahouse-adatok között lehetnek eltérések, de nincs nagyságrendi különbség.
Nyitókép: Túry Gergely
