Beláthatatlan gyógyászati és technikai kilátásokat nyit, hogy lehetséges lesz olyan fehérjék gyártása, amelyek a természetben nem léteznek, de a tudósok úgy konstruálják meg őket, hogy a kívánt hatást érjék el. Ilyen kutatásokért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat David Bakernek, John Jumpernek és Demis Hassabisnak.
A mesterséges intelligencia a Torontói Egyetem és egy biotechnológiai cég együttműködésében fejlesztett ki egy új gyógyszert, ami lehet, hogy kezelni tud majd egy agresszív ráktípust.
Az AlphaFold nevű szoftver ugyanazt csinálja, mint más, a fehérje-szerkezet vizsgálatára kitalált megoldás. Ez azonban sokkal gyorsabban és pontosabban dolgozik.
A „digitális biológia” új korszakába repítheti a tudósokat egy algoritmus, amely rövid idő alatt is fehérjék tízmillióiról volt képes adatot szolgáltatni.
A DeepMind algoritmusa segítségével sikerült a tudósoknak előrejelzniük az emberi test szinte valamennyi fehérjéjének szerkezetét. A fejlesztés segítheti új gyógyszerek, új gyógykezelések és más alkalmazások kifejlesztésének felgyorsítását.
A biológusok egyik nagy álma, ha előre tudhatnák, hogyan változik egy fehérje alakja, és lesz belőle egyedülálló, háromdimenziós forma – a mesterséges intelligencia ebben is jónak tűnik.
