A biológusok egyik nagy álma, ha előre tudhatnák, hogyan változik egy fehérje alakja, és lesz belőle egyedülálló, háromdimenziós forma – a mesterséges intelligencia ebben is jónak tűnik.
A fehérjék az élet gyakorlatilag elengedhetetlen összetevői. Nagy, komplex, aminosavakból álló láncolatok ezek, a funkcióik pedig attól függően változnak, hogy a molekuláknak milyen szerkezetük van. A fehérjék változásának tanulmányozása, hogy milyen formává alakulnak, a biológusokat is lázban tartja, ráadásul igen régóta: 50 éve próbálnak rájönni a “trükkjére”. Egy, a BBC által bemutatott, újfajta mesterséges intelligencia, az AlphaFold azonban erre is képes volt választ adni, jelentős könnyítést adva ezzel a területen dolgozó tudósoknak.
A fehérjék térszerkezetének előrejelzése, illetve jobb megértése nem csak elméleti szempontból fontos. Azért is, mert a segítségével a betegségek kezelésére szolgáló új gyógyszerek fejleszthetők – emellett a biotechnológiai kutatásokat is forradalmasíthatja. A fehérjék szerkezetének pontos meghatározása bár bizonyos szinten most is lehetséges, ez ma még drága módszerekkel zajlik (ilyen például a röntgen-krisztallográfia is), az eljárások pedig túl komplikáltak.
A londoni DeepMind által fejlesztett MI viszont ezen a területen is bevethetőnek tűnik, pontosabban a fehérjeszerkezet előrejelzésben.
A fehérjeszerkezet predikciójával kapcsolatban egyébként versenyeket is rendeznek, egy tavalyi ilyen eseményen (ez volt a Casp-14) pedig épp az AlphaFold diadalmaskodott, messze lekörözve a vetélytársak hasonló megoldásait. Utóbbi azért is hangsúlyos, mert a Google anyacégéhez tartozó vállalat csak néhány éve, 2016 óta foglalkozik a fehérjefeltekeredés problémájával. (A DeepMindnak van egy másik nagy tudású programja is, az AlphaGo, amely több alkalommal bizonyított a világ legjobb videojátékosai ellen.)
A szoftver bonyolult számítások révén, a fehérjék genetikai kódját is figyelembe véve dolgozik, majd pedig valószínűségi pontszámok alapján megpróbálja “megjósolni” a lehetséges struktúrákat. A programot egy adatbázisban tárolt fehérjekészlettel trenírozták, tehát nem csak úgy ért a molekulák különlegesebb vizsgálatához. Az AlphaFold pedig olyannyira jól működik, hogy a Kaliforniai Egyetem (UC) tudományos testületének egy tagja is valóban figyelemreméltó eszköznek nevezte.
A BBC azt írja, a fehérjék szerkezetének jobb megismerése hatalmas segítséget jelenthet a betegségek elleni kezelések, gyógyszerek kifejlesztésében, és az olyan problémák tanulmányozásában is, mint a rák és a demencia – vagyis az AlphaFold idővel akár ezen a területen is fontos előre lépeseket hozhat. A fehérszerkezet változásának kutatása nem mellesleg a mostani világjárvány miatt is hangsúlyos.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
