Egy régóta ártalmatlannak hitt ízületi készítmény kerül most górcső alá, miután amerikai kutatók az agy anyagcseréjében találtak rá arra a mechanizmusra, amely a demencia felgyorsult lefolyásához vezethet.
Zöld lámpát kapott az Európai Bizottságtól a szegedi fejlesztésű vérbiomarker-fejlesztés, amely segítheti az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó kóros folyamatok korábbi felismerését is.
Mozgás és mozgás között meglepően nagy különbség lehet a demencia szempontjából
Jobb nem félvállról venni, ha erősen vérzik az ínye: akár 59 százalékkal is növelheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Amerikai kutatók szerint egy olyan immunsejt is felelős lehet az Alzheimer-kór kialakulásáért, ami a szervezet más részein található.
Amerikai kutatók a D-vitamin hatását vizsálva arra jutottak, hogy annak köze van az agy jóllétéhez.
A demenciát sokan még mindig egyszerű időskori feledékenységként kezelik, pedig a késői felismerés nemcsak a betegek, hanem egész családok életét átrendezi. Magyar adatok szerint több százezer diagnosztizált eset szerepel az ellátórendszerben, de a valós érintettség ennél jóval nagyobb lehet. Dr. Horváth András Attila demenciakutató szerint a legnagyobb gond a láthatatlanság: sok beteg nem jut megfelelő diagnózishoz, miközben a diagnosztika és a terápiás lehetőségek gyorsan változnak.
A ketogén diétát sokan fogyókúrás módszerként ismerik, pedig az utóbbi években az idegtudomány is egyre nagyobb figyelmet fordít rá. Egy friss szakirodalmi áttekintés szerint a magas zsírtartalmú, szénhidrátszegény étrend olyan anyagcsere-változásokat indíthat el, amelyek az öregedő agy szempontjából is érdekesek lehetnek. A kutatók szerint a kérdés nem az, hogy csodaszer-e a keto, hanem az, hogy mely betegeknek, milyen formában és milyen biztonsági feltételek mellett jelenthet valódi előnyt.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a demencia az öregedés elkerülhetetlen velejárója, pedig a kockázat egy része befolyásolható. Egy új nemzetközi áttekintés szerint azonban nem elég plakátokon, kampányokban vagy figyelemfelhívó üzenetekben elmondani, mit kellene másképp csinálni. A valódi változáshoz olyan programokra van szükség, amelyek segítenek az embereknek cselekedni is: személyre szabott kockázatbecsléssel, közösségi támogatással és reálisan követhető életmódbeli lépésekkel.
Roy Burnham Alzheimer-kórban szenved.
Egyetlen esettanulmány ritkán elég ahhoz, hogy komoly következtetéseket vonjunk le egy betegség kezeléséről. Néha azonban történik valami, ami mégis megállítja a kutatókat: nem azért, mert választ ad, hanem mert új kérdést tesz fel. Egy 80 éves, Alzheimer-kórral élő nő esete most éppen ilyen – és a pszilocibin lehetséges idegrendszeri hatásairól indíthat el újabb vizsgálatokat.
Tavaly engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség azt a két forradalmi gyógyszert, amelyek nemcsak a tüneteket enyhítik, hanem a szellemi hanyatlás okát kezelik. Csakhogy ezek egyike sem érhető el Magyarországon, ahol eddig még demenciastratégia sem készült.
A világhírű amerikai színész elárulta, hogy már több éve él együtt a betegséggel.
Mi lenne, ha egy látszólag ártalmatlan tünet évekkel előre figyelmeztetne egy súlyos neurológiai betegségre? A kutatások szerint a szaglásvesztés és a szagláscsökkenés a Parkinson-kór korai tünete lehet, de az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozható. A szakértők egyre inkább úgy tekintenek a szaglórendszer működésére, mint az agy egészségének érzékeny jelzőjére, amely már a klasszikus tünetek megjelenése előtt árulkodó jeleket küldhet. Vajon mit üzen a szervezetünk, amikor egyik napról a másikra eltűnnek az illatok?
Azt senki sem állítja, hogy pár órányi strukturált számítógépes edzés biztos gyógymódja vagy végleges megelőzése lehet a demenciának. Azonban egy egyszerű, a gyors reakciót próbára tevő gyakorlatsor hatékony gyógyszermentes segítség lehet
Portugál kutatók vizsgálata állapította meg, hogy az agy bizonyos területei túlterhelődnek akkor, ha egy demenciában szenvedő embernek kézzel kell írnia.
Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?
Ír kutatók szerint minél magasabb egy középkorú emberben a D-vitamin szintje, annál alacsonyabb lehet az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
Svéd kutatók vizsgálata alapján azoknál, akik az APOE4 nevű génvariánssal rendelkeznek, a húsfogyasztás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Korunk egyik népbetegsége a sok órán keresztül tartó ülés, tekintettel a mozgásszegény életmód számos negatív következményére. Ezzel nincs is mit vitatkozni, az viszont mindenképpen érdekes, hogy az agyunk hosszútávú egészsége szempontjából nem mindegy, milyen célból ülünk, közben mit csinálunk.
