Andy Burnham apja nem tudja, hogy a fia az Egyesült Királyság új miniszterelnöke
Roy Burnham Alzheimer-kórban szenved.
Roy Burnham Alzheimer-kórban szenved.
HVG
Egyetlen esettanulmány ritkán elég ahhoz, hogy komoly következtetéseket vonjunk le egy betegség kezeléséről. Néha azonban történik valami, ami mégis megállítja a kutatókat: nem azért, mert választ ad, hanem mert új kérdést tesz fel. Egy 80 éves, Alzheimer-kórral élő nő esete most éppen ilyen – és a pszilocibin lehetséges idegrendszeri hatásairól indíthat el újabb vizsgálatokat.
HVG
Tavaly engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség azt a két forradalmi gyógyszert, amelyek nemcsak a tüneteket enyhítik, hanem a szellemi hanyatlás okát kezelik. Csakhogy ezek egyike sem érhető el Magyarországon, ahol eddig még demenciastratégia sem készült.
A világhírű amerikai színész elárulta, hogy már több éve él együtt a betegséggel.
HVG
Mi lenne, ha egy látszólag ártalmatlan tünet évekkel előre figyelmeztetne egy súlyos neurológiai betegségre? A kutatások szerint a szaglásvesztés és a szagláscsökkenés a Parkinson-kór korai tünete lehet, de az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozható. A szakértők egyre inkább úgy tekintenek a szaglórendszer működésére, mint az agy egészségének érzékeny jelzőjére, amely már a klasszikus tünetek megjelenése előtt árulkodó jeleket küldhet. Vajon mit üzen a szervezetünk, amikor egyik napról a másikra eltűnnek az illatok?
Azt senki sem állítja, hogy pár órányi strukturált számítógépes edzés biztos gyógymódja vagy végleges megelőzése lehet a demenciának. Azonban egy egyszerű, a gyors reakciót próbára tevő gyakorlatsor hatékony gyógyszermentes segítség lehet
HVG
Portugál kutatók vizsgálata állapította meg, hogy az agy bizonyos területei túlterhelődnek akkor, ha egy demenciában szenvedő embernek kézzel kell írnia.
HVG
Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?
Ír kutatók szerint minél magasabb egy középkorú emberben a D-vitamin szintje, annál alacsonyabb lehet az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
HVG
Svéd kutatók vizsgálata alapján azoknál, akik az APOE4 nevű génvariánssal rendelkeznek, a húsfogyasztás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
HVG
Korunk egyik népbetegsége a sok órán keresztül tartó ülés, tekintettel a mozgásszegény életmód számos negatív következményére. Ezzel nincs is mit vitatkozni, az viszont mindenképpen érdekes, hogy az agyunk hosszútávú egészsége szempontjából nem mindegy, milyen célból ülünk, közben mit csinálunk.
HVG
Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható, ám még mindig rengeteg a bizonytalanság a betegség kialakulásával kapcsolatban, és hatékony terápia sincs ellene. Azt viszont tudják, hogy mivel lehet minimalizálni a kockázatát.
Az idegsejtek lassú pusztulásával járnak a neurodegeneratív megbetegedések, amikből kigyógyulni a mai tudásunk szerint nem lehet, a diagnosztika és a kezelések területén viszont egyre több eredményes felfedezést tesznek. A korai felismerés a kulcs, de az életminőségben végbemenő romlás csökkentése és lassítása fontos terület. Dr. Horváth Kingával például egy olyan non-invazív, neuromodulációs kezelési módszerről beszélgettünk, ami célzottan befolyásolja az idegrendszer működését.
A vérben is kimutatható az Alzheimer-kórral összefüggő p-tau217 fehérje jelenléte, és ez akár évtizedekkel korábban jelezheti a betegség későbbi megjelenését.
HVG
Egy 21 szakértőből álló testület egy olyan 80 tételes listát állított össze, amelyen az Alzheimer-kór ellen használható, már meglévő készítményeket rangsorolták.
HVG
A meditáció nem csupán a lelki béke záloga, számos kutatás igazolta már, hogy lassíthatja az agy öregedését, és segíthet csökkenteni a demencia kockázatát.
HVG
A koffeintartalmú kávé és a tea fogyasztása lehet a titkos fegyver a demencia elleni küzdelemben – összegezhető amerikai kutatók vizsgálatának eredménye. Átfogó kutatásról van szó, amelyben több évtizedig követtek nyomon több mint 130 ezer egészségügyi dolgozót.
HVG
Amerikai kutatók vizsgálata arra jutott, hogy az intellektuális elfoglaltság – legyen szó írásról, olvasásról vagy nyelvtanulásról – segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
HVG
Amerikai kutatók több mint 18 évnyi egészségügyi adatot vizsgáltak át, és kötötték azokat a légszennyezettség mértékéhez. Az eredmény meglepő lett.
HVG
Úgy gondolnánk, hogy a korosodás elmaradhatatlan kísérője a szellemi frissesség hanyatlása, a kognitív problémák megjelenése. Azonban vannak olyan idős emberek, akiknek „vág az agyuk, mint a beretva”. De vajon mi lehet a titkuk? Amerikai kutatókat nem hagyta nyugodni ez a kérdés.
HVG