Úgy gondolnánk, hogy a korosodás elmaradhatatlan kísérője a szellemi frissesség hanyatlása, a kognitív problémák megjelenése. Azonban vannak olyan idős emberek, akiknek „vág az agyuk, mint a beretva”. De vajon mi lehet a titkuk? Amerikai kutatókat nem hagyta nyugodni ez a kérdés.
Egy újabb amerikai kutatás erősítette meg azt a sejtést, hogy az agy apró és fontos takarítósejtjei, a mikrogliák túlbuzgóságukban akár az Alzheimer-kór kialakulásához is hozzájárulhatnak. A tanulmány új irányt adhat a betegség terápiájának.
Világszerte körülbelül 55 millió ember szenved demenciától, és az esetek 60-70 százalékáért az Alzheimer-kór felel. A fokozatosan romló, neurodegeneratív betegség elsősorban a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést érinti.
Amerikai és spanyol kutatók speciális képalkotó vizsgálat segítségével vizsgálták meg, hogy miben tér el az Alzheimer-kórban szenvedők és az egészséges emberek agyi aktivitása.
Amerikai kutatók olyan gyógyszert fejlesztettek ki, ami már a tünetek megjelenése előtt segíthet megakadályozni az Alzheimer-kór kialakulását.
Balul sült el egy herpesz elleni gyógyszer vizsgálata: nemhogy nem kezeli az Alzheimer-kórt, de még rontja is a betegeknél a kognitív hanyatlás mértékét.
A WHO becslése szerint körülbelül 57 millió ember él a világon demenciával, és az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb oka ennek a rendellenességnek. Meggyógyítani még nem lehet ezt a betegséget, de ígéretes eredmények kecsegtetnek legalább a megállításával, a progresszió lassításával. Az egyik legújabb kutatás egy egyszerű aminosavban találta meg az ehhez vezető utat.
A demenciával élők ápolói maguk is láthatatlan betegekké válhatnak; könnyen izolálódnak, fizikai és anyagi nehézségeik tetemesek. Mivel lehetne könnyíteni az ő terheiken és a demens betegek helyzetén a teljesen bedugult magyar szociális rendszerben? Szakemberek kerestek válaszokat.
Amerikai kutatók vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy az emberek vezetési stílusa már előre jelezheti az Alzheimer-kór kialakulását.
Amerikai kutatók szerint az ember belső cirkadián ritmusának óriási szerepe lehet abban, hogy megnő az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
Amerikai kutatók 14 éven át tartó vizsgálata derített fényt a testmozgás Alzheimer-kórral kapcsolatos jótékony hatására.
Ígéretes kutatási eredményt publikáltak katalán és kínai tudósok, amelyben az Alzheimer-kórral kapcsolatos friss eredményeikről számoltak be.
Amerikai kutatók egérkísérletekkel tárták fel azt a folyamatot, ami segít, hogy növekedési hormon szabaduljon fel az alvás során. Ennek jótékony hatása sokszoros.
A mesterséges intelligenciát is bevonja új gyógyszere fejlesztésébe a Retro Biosciences, a készítmény az ígéret szerint visszafordíthatja az Alzheimer-kórt.
Brit kutatók újfajta tesztje hozhat áttörést a jövőben az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásában, ami esélyt jelenthet a betegeknek a hosszabb és jobb életre.
Amerikai kutatók szerint jótékony hatással lehet az agyra, ha valaki párhuzamosan fogyaszt zöld teát és vitaminokat.
Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. A mintegy 108 millió forintos költségvetésű projekt fő célja azonosítani olyan, az emberi agyra jellemző, de az állatokban nem előforduló jelenségeket, illetve sejttípusokat, amelyek talán szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában.
Eddig figyelmen kívül hagyott, ámde kritikus tényezőre bukkanhattak az Alzheimer-kór kialakulásánál a Harvard Medical School tudósai – felfedezésük pedig akár új kezelési módokat is hozhat.
Az Alzheimer-kór sokkal több nőt érint, mint férfit. Ennek oka nem az, hogy a nők tovább élnek, hanem a hormonháztartásuk sajátossága. Megfelelő életmóddal azonban a kognitív képességek hanyatlása megelőzhető – állítja új könyvében Lisa Mosconi agykutató.
Amerikai kutatók muslicákat és emberi agysejteket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy ha fokozzák az agyban található egyik enzim működését, az segíthet az Alzheimer-kór elleni védekezésben.
