Soha nem volt ennyire centralizált és kizárólagos a magyar film állami finanszírozása. Három érdekcsoport osztozik a pénzen, amiből szinte csak történelmi művek készülnek. A kurzus három legfontosabb filmje kerül mozikba ezekben a hónapokban, sikerükön múlik a projekt jövője.
A pénzzel vastagon kitömött kormánypárti influenszer megnyomja a gombot, az ellenzéki celeb szibériázik, a neves színésznő Franciaországból pusztázik és nyilasozik. Mindenki játssza a szerepét. Végtelenül unalmas. Vélemény.
A Blokádot 15 díjra jelölték, kaphat díjat A helység kalapácsa és a Trianonról szóló dokumentumfilm is.
Magyarországon elmaradt a diskurzus, hogy mégis mit is értünk történelmi film alatt. A sokévnyi üres fecsegés után, amely a nemzeti múlt filmes eszközökkel való megismertetésének fontosságáról szólt, itthon most már nyugodtan kiírhatnánk a készülő filmek elejére a klasszikus mondatot: „minden hasonlóság az egykor volt valósággal és az egykor élt történelmi személyekkel a véletlen műve csupán”.
A Megafonos influenszer nem árulta el, hogy miből él, de arra panaszkodott, hogy marhaságok jelentek meg róla.
Amikor kormánypropagandisták készítenek közpénzmilliárdokból történelmi filmeket, amelyek képesek a tényeket is elferdíteni, csak hogy beférjenek az ideológiai keretbe, joggal vetődik fel a kérdés: nem láttunk mi már ilyet? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában történész kollégánk, Lenthár Balázs mesélt arról, hogy mit akar mondani magáról és nekünk a rendszer az Aranybullához hasonló alkotásokkal, és milyen, olykor rémisztő hasonlóságot mutat ez a szocialista múlttal.
„Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén” – tréfálkozott a frissen felkent filmes szakember.
Az Aranybulla-sorozatban megjelenő, pozitív II. András kép alapját lényegében Zsoldos Attila történész, akadémikus kutatásai adták, aki 2010-ben szakított azzal a 2-300 éves trenddel, miszerint a király csak sodródott az eseményekkel és ami jót tett, arra is úgy kényszerítették rá az alattvalói. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy Zsoldost is megkeresték a sorozat alkotói, hogy vegyen részt szakértőként a munkában, ám ő a forgatókönyv láttán nemet mondott. Vele beszélgetünk II. András politikájáról, az Aranybulla jelentőségéről, az ellenállási záradék félreértéséről, illetve a történelem és az ideológia viszonyáról. Kiderül az is, valóban egy balkáni összeesküvés végzett-e Gertrúddal, mint azt a sorozat sugallja.
Nem is gondoltuk volna, hogy a Monty Python kultfilmjének klasszikus magyar szinkronja ennyire pontosan illeszkedik az Aranybulla jeleneteihez.
Nem állja ki a valóság próbáját az az állítása, hogy az Aranybullát „amerikai trollok” pontozták le a filmes adatbázis oldalán.
A nagy tudású filmes szakember arról is beszélt, hogy a „444 toplúzer hülyegyerekei” mit írtak „Soros blogjára”, de ezt elnézhetjük nekik, mert „ki tudja, milyen szerek hatása alatt álltak”.
Rákay Philipék történelmi sorozatáról maga az azt bemutató köztévé állított nagyon furcsákat. Most kiderült, mi okozta a kínos bakit.
Rákay Philipék produkciója olyan közmegvetés sújtotta próbálkozásokat is alulmúlt, mint a Kis Vuk, vagy az Álom.net.
Elég súlyos, de inkább vicces baki csúszott a közmédia sikerjelentésébe.
Nem szabad hinni a fanyalgóknak: bár igaz lehet, hogy bő hatszázmillió forint közpénz talán kicsit sok az Uborka és a Gálvölgyi Show folytatására, de ne az árat nézzük, hanem a végeredményt! Végre a kormány is megmutatta, hogy van humora.
Rákay Philip Aranybulla-sorozatában Veréb Tamás alakítja András királyt, szerinte annak képi világa „felveszi a versenyt a Trónok harcával”.
A sorozat hat epizódját karácsonykor és a két ünnep között lehet majd megnézni esténként a tévében.
Külön ünnepnapja lesz jövőre az Aranybullának – döntött a parlament, ahol a képviselők egy nappal a javaslat benyújtása után megszavazták az önálló energiaügyi tárcát is, így hamarosan napirendre kerülhet a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálása is, amit már bő négy hónapja „parkoltatnak”.
