Oszkó Péter szerint pénzügyminisztersége idején hozott döntéseikkel hosszú távon is javították a költségvetés helyzetét, és nem hoztak olyan döntést, ami rongálta volna a költségvetési egyenleget, míg az Orbán-kormány csak elfedte a hosszú távú problémákat. A PortfoLion Zrt. vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte: a korábbi hibákat meg kell beszélni, és nem szabad őket politikai boszorkányüldözésre használni.
A Gyurcsány-kormány 2005-2006-os lépései 512 milliárd forintos, a következő költségvetésekre is kiható többlet kiadást okoztak - ismerte el a volt kormányfő az államadósság-növekedés okait vizsgáló országgyűlési albizottság pénteki ülésén. Szerinte ugyanakkor az első Orbán-kormány ennél is nagyobb többletkiadásért felel.
A Magyar Hírlapnak nyilatkozó volt pénzügyminiszter nem látja az indokát a 250 milliárdos stabilitási alapnak.
A kormányzati kommunikációval ellentétben nem mentőöv volt a múlt héten a BKV-hoz megérkezett 7,5 milliárd forintos összeg, hanem - az előző kabinet és főváros szerződése alapján - az járt a közlekedési társaságnak - jelentette ki Bihary Gábor (MSZP).
Vajon mivel szolgálhatta meg? – találgatták a HVG külügyi forrásai annak hátterét, hogy az egykori hírszerzőfőnököt, a Bajnai-kormány külügyi szakállamtitkárát, Czukor Józsefet küldi a Fidesz a berlini nagyköveti posztra.
A Vasárnapi Hírek számításai szerint az Orbán-kormány jóval többet költ magára, mint az előző.
A bankadó kivetése helyett a közszféra drasztikus zsugorításával lehetett volna teljesíteni az idei költségvetési hiánycélt – állítja Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. Szerinte az Orbán-kormány elpuskázta az IMF-EU tárgyalásokat, nincs kiérlelt gazdaságpolitikai koncepciója, miközben Bajnaiék a legfőbb problémákat megoldották, többek között ezermilliárd forinttal vágták le a büdzsé kiadási oldalát.
Folytatódtak csütörtökön a miniszterjelölti meghallgatások az Országgyűlés bizottságaiban. Ahogy várható volt, a kormánypárti képviselők igen szavazataival a bizottságok támogatták a jelöltek kinevezését. A Fidesz eközben a politikai és a közigazgatás szétválasztását hangsúlyozta, Martonyi János a magyarellenességről beszélt, Pintér Sándor pedig arról, hogy nem támogatja a csendőrséget. A Bajnai-kormány pedig ma tájékoztatta utoljára a sajtót.
Bajnai Gordon szerint a válságkezelő kormány tiszta lelkiismerettel, a magyar polgárok megértése és áldozatvállalása előtt fejet hajtva mondhatja: amire vállalkoztak, az elvégezték, sőt még többet is tettek. Az ügyvezető miniszterelnök arról is beszélt: példás nemzeti egység jött létre az árvízi védekezésben.
Szollár Domokos szerint nincsenek "se csontvázak, se aknák, se ismeretlen tényezők se a költségvetésben, se a kormányzati munkában": a kormány minden információt utóda rendelkezésére bocsát. A gázár-támogatási rendeletmódosításról azt mondta: a technikai módosítást az energiaszolgáltatók kérték.
A Bajnai-kormány működésének első száz napjában már meghozott válságkezelő intézkedéseket: 1200 milliárd forintos kiadáscsökkentő lépéseket tett meg, az IMF-fel megállapodva hitelfelvételről döntött és döntött több adóváltoztatásról is. Bajnai Gordon, aki tavaly április 14-én tette le esküjét, a 2002 óta kormányzó MSZP-nek a harmadik miniszterelnöke. Egy éve azt ígérte: programjának végrehajtása "fájni fog", de meglesz az eredménye.
