Szegedi, pécsi és budapesti kutatók együttműködésével olyan, teljesen új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást sikerült létrehozni, amely a maiaknál jóval gyorsabb elektronikai eszközök működését is megalapozhatja a közeljövőben.
Bár a fotoszintézis alapfolyamatát mára nagyrészt feltárták a tudósok, még mindig van olyan része a folyamatnak, amit nem ismerünk. Ehhez segítettek közelebb kerülni a szegedi kutatók.
Tízszeresére nőnek a költségeik, amúgy pedig a legtöbb áramot nem is a lézerek fogyasztják az intézetben.
A szegedi lézerközpont kísérleteinek köszönhetően biztonságosabb lehet a tórium alapú energiatermelés, a leghatékonyabb rákterápiát, a protonterápiát pedig forradalmasíthatják.
A speciális épületből nem tud kiszabadulni a vírus, a kiegészítő konténereket katonák építik.
A magyar kutatásfejlesztés egyik zászlóshajója a szegedi lézerközpont. Most lemondott a nemzetközi részleg három nagytekintélyű tagja, így tiltakoznak a kormány döntése ellen, hogy tudós helyett banki embert neveztek ki.
Bár a szegedi lézerközpont nagyjából csak fél év múlva kezd majd teljes kapacitással működni, már most is javában zajlik a munka. Nemrég ott jártunk, és megnéztük, mit is csinálnak (majd) az ELI-ben.
Az új, már készülőben lévő európai szuperszámítógép nemcsak a világ egyik legerősebb ilyen eszköze lehet, de a kontinens tudományos életének is hatalmas lökést adhat.
Megérkeztek az első lézerberendezések a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontba, az eszközök összeszerelése és beállítása után néhány hónap múlva a helyszínen is elkezdődnek a kísérletek.
Az ELI-ALPS hétfőn este kiadott egy közleményt, amelyben reagálnak a szegedi kutatóközpont tudományos munkájában részt vevő húsztagú testületből távozók kritikájára. A tudós testület egyik tagja szerint pedig szokatlan, hogy a politika megjelenik a tudományos vitákban.
A szegedi ELI-ALPS nyolc nagy lézerrendszere közül három már megérkezett, és az egyik esetében a helyszíni tesztüzem is sikeresen lezajlott.
