A Hunga Tonga-vulkán tavaly januári kitörése következtében kétszer is jelentősen megnövekedett a Föld elektromos töltöttségi szintje – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak vezetésével.
Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoportja számítógépes modellezéssel tanulmányozta a Jupiterrel rezonanciában Nap körül keringő aszteroidák keletkezési mechanizmusát, miközben két új rezonáns aszteroidacsaládra is bukkantak a tudósok.
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatóinak legújabb felfedezése szerint egy evolúciósan ősinek tekintett agytörzsi idegsejtcsoport is szükséges a negatív emlékek raktározásához és előhívásához.
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Emellett félmilliárd forintot adott a kormány a doktori képzés ösztönzésére.
A Ralstonia solanacearum okozta burgonyahervadás elleni rezisztencia mechanizmusait fedezték fel az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete (ATK MGI) kutatóinak irányításával – derül ki az ELKH pénteki közleményéből.
Sérülések, neurodegeneratív betegségek, stroke vagy fertőzések után szükségessé váló lebontó folyamatok új formáját fedezték fel az idegrendszerben az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói. Ez a terápiás kezelésekben tehet majd jó szolgálatot
A Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) szervezésében folytatott régészeti feltárások eredményei alapján egykor népes temető helyezkedett el a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán.
Különös vizsgálatnak vetettek alá kétéltűeket a magyar biológusok, hogy így bizonyosodjanak meg arról hogyan reagálnak a változó éghajlatra és a betegségekre. Az eredmények pozitívak, ám még további vizsgálatok szükségesek.
Egyes madárcsoportok előfordulása a sós, szikes tavak környezetében szoros összefüggést mutat a vizes terület környezeti jellemzőivel, így például a víz sótartalmával – derült ki az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak Kazahsztánban folytatott vizsgálatából.
Csaknem egy hete jelent meg cikkünk Maróth Miklós távozásáról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) éléről. Kardos Julianna, az ELKH/MTA Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) kutatója írásunkra reagál alábbi véleménycikkében.
Maróth Miklós egy nappal azután távozott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat éléről, hogy a szervezethez tartozó Agrártudományi Kutatóközpontban járt a kormányszóvivő és egy befolyásos fideszes parlamenti képviselő.
A hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói legújabb vizsgálatuk alapján.
Csák János miniszter késztethette távozásra az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetőjét, Maróth Miklóst. Utóda valószínűleg az MTA jelöltje, Gulyás Balázs neurobiológus lesz. Miközben Csák eltávolította a hazai tudományirányítás másik kulcsszereplőjét, Birkner Zoltánt is, a külföldi kutatóintézeteket arra utasítja az EU, hogy hagyják ki a pályázataikból a vagyonkezelő alapítványokhoz kiszervezett magyar intézményeket.
A Balaton nyugati térségében a foltos nádiposzáta és a barkóscinege egyedein az Afrikában elterjedt Hyalomma rufipes kullancsfaj összesen tíz példányát azonosították az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) közös kutatócsoportjának tagjai.
Negyvenkét, eddig ismeretlen csigafajt fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja volt Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatója is.
Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket – derül ki abból a kutatásból, amelyet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpontja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai végeztek.
Kora tavasztól folytatódik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő programja, amelynek során a szakemberek a lakosság bevonásával gyűjtenek adatokat a Magyarországon újonnan megjelenő veszélyes fajokról.
Az eddigi tapasztalatok tükrében legalábbis. Erre magyar szeizmológusok hívták fel a figyelmet, akik Facebook-posztban világították meg a hétfői földrengések hátterét. Két kőzetlemez zökkent egymás mellett két nagyot, az utórengéseket a Fekete-tengertől a Holt-tengerig érezték.
Az ősi apai és anyai leszármazási vonalak vizsgálatából több érdekességet is leszűrtek magyar kutatók erdélyi falvakból származó mintákból.
