Az Alföldön számos erdőssztyepp-folt és kunhalom védi szigetként a hajdani élővilágot. Ezt a két erősen fragmentált – csak kis foltokban létező – élőhelytípust vizsgálták, és érdekes eredményekre jutottak hazai szakemberek.
Egy online kitölthető felméréssel járulhatnak hozzá a kutyatulajdonosok a Dirofilaria immitis féregfaj okozta betegség magyarországi feltérképezéséhez.
Egy eddig nem azonosított, az egész agykéregre jellemző működési elvet írtak le kutatók, amely hozzájárul a tanulás korai fázisának sikerességéhez. Ezek az eredmények alapul szolgálhatnak az autizmus és a skizofrénia kifejlődését vizsgáló kutatásokhoz.
Egy friss tanulmány eredményei nyomán az ökológusok megállapították, hogy a tőkés récék vándorlásuk során több száz kilométerre is képesek eljuttatni a magokat, noha korábban úgy vélték, ez legfeljebb néhány száz méter lehet.
A Szent István király által 1019-ben alapított bencés monostor maradványait tárták fel a szakemberek Zalavár-Várszigeten az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával zajló idei ásatáson. Az eredmények bepillantást engednek a Karoling- és az Árpád-kor történetének jelentős fejezeteibe.
A képzelet élénksége 12 és 60 éves kor között az életkor előrehaladtával folyamatosan hanyatlik – derült ki az ELKH-ELTE-PPK Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport online kérdőíves vizsgálatából.
Bizonyos lepkefajok szárnyát cink-oxiddal bevonva környezetkímélő módon és olcsón állíthatók elő fotonikus nanoszerkezetek, amelyek lehetővé teszik a napenergia közvetlen hasznosítását kémiai folyamatok előidézésére – állapították meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont (ELKH EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi, valamint Energia- és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói.
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.
Az anyagi világ egykor legkisebbnek gondolt építőkövei az atomok, amelyekről a 20. század folyamán kiderült, hogy tovább oszthatók.
Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta.
Inváziós szipókás rovarfajok elterjedésének és károkozásának felmérésében kéri a lakosság segítségét az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI).
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások pontos leírására alkalmas, világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozásos eljárást dolgozott ki, amely hozzájárulhat a daganatos betegségek korai diagnosztikájához és a célzott kezelés továbbfejlesztéséhez.
Az Akadémia közgyűlése és tudományos előadások tucatjai elől lopta el a show-t a múlt héten egyetlen Facebook-bejegyzés, amely az MTA-n belüli férfidominanciát kifogásolta. A javaslat nyitott kapukat dönget, nem úgy a kutatók, akik az autonómiájukat féltik.
A kutatók olyan inváziós csípőszúnyogokat akarnak vizsgálni, amik emberre veszélyes kórokozókat is terjesztenek.
Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) közreműködésével.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) szakemberei szerint az eredmények révén jobban megérhető, hogy az immunrendszer miként reagál bizonyos molekulákra, és másokra miért nem.
Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása. A Badacsonytördemicen található mérőállomás jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében.
A kutatók tovább próbálják fokozni a hozamot, és szabadföldi hidrogéntermelésre alkalmas fotobioreaktort építenének.
