A NASA bejelentése szerint két év múlva, vagyis 2025-ben két űrhajós léphet majd a Hold felszínére, hogy ott vizsgálatokat végezzenek, és geológiai mintákat hozzanak a Földre.
A NASA eredetileg holdjáró roverekkel szállította volna az égitest felszínén az oxigént, ám ez nemcsak drága, de veszélyes terv is. Úgy tűnik, van rá egy egyszerűbb megoldás.
Egy 1917-es egyházi törvény értelmében abban a pillanatban a katolikus egyházé lett a Hold, ahogy Neil Armstrong a felszínére lépett.
Szombaton újra nem tudta fellőni új űrhajóját a Holdhoz a NASA. Mivel az előző tesztrepülési kísérlet is kudarcba fulladt, és különben is hat éve késik a start, már nem mernénk megtippelni, mikorra fog összejönni - arra meg végképp nem, hogy mikor sikerül megismételni a néhai Apollo-program történelmi holdraszállását. Sebaj: ez az elmúlt fél évszázad is hogy elrepült!
Az amerikai űrkutatási hivatal legalább 2025-ig elhalasztja űrhajósai tervezett holdra szállását.
Az amerikai Skidmore, Owings & Merrill tervezőcég az Európai Űrügynökség és egy nyugalmazott NASA-űrhajós segítségével álmodta meg az első emberi telepet a Holdon.
Négy év múlva újra amerikai űrhajós léphet a Hold felszínére, de ehhez feszített tempót kell tartaniuk a NASA mérnökeinek. Az űrügynökség most elárulta, melyek lesznek a kulcsmomentumok a programban.
Mintákat gyűjtetne a NASA a Holdról még azelőtt, hogy újra embert küldene az égitest felszínére.
Január 20-án kilencvenéves Edwin "Buzz" Aldrin amerikai űrhajós, aki 1969. július 21-én második emberként léphetett a Hold felszínére.
Kína komolyan veszi tervét, miszerint a következő 20 évben embert küld a Holdra. Ezt készítik most elő egy 200 napos kísérlettel.
Negyvenöt évvel ezelőtt lépett először ember a Holdra. Ő volt Neil Armstrong, aki utána a "kis lépés – nagy ugrás"-mondásával szállóigét is adott az emberiségnek. Az Apollo-11 repülés a hasonló nevű program ötödik bevetése volt, résztvevői, Armstrong, Aldrin és Collins pedig olyan hősök, amilyeneket Amerika és a világ se nagyon látott addig.
