A francia elnök korábban összetűzésbe került emiatt a véleménye miatt Olaf Scholzal, de a berlini találkozójuk után azt állította, hogy nincs köztük nézeteltérés.
Az újabb szövetséget az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú együttműködésének keretében hozzák létre.
Sokan a veterán uniós diplomatának számító Donald Tusk lengyel miniszterelnöktől várják, hogy megoldást találjon a problémára.
Akárcsak a francia elnök, a lengyel külügyminiszter sem tartja ezt elképzelhetetlennek.
Nőgyűlölő támadásnak nevezte a híreszteléseket a francia elnök.
„Európán túl is azért fogunk küzdeni, hogy ez a jog egyetemes és tényleges legyen” – fogalmazott a francia államfő.
Orbán Viktornak és „elvtársainak” is üzentek a francia politikusok az abortuszhoz fűződő jog alkotmányba emelésével.
A szavazást követően a párizsi Eiffel-torony az ünneplés jegyében fénybe borult.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatos minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt volt.
A NATO-szövetségesek többsége közölte, nem szándékozik harcoló csapatokat vezényelni az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába, így úgy tűnik, a lehetőséget a hét elején felvető francia elnök, Emmanuel Macron elszigetelődött a katonai tömbön belül. Pedig Ukrajnában már nem kevés NATO-katonai szolgál, igaz, ők közvetlenül nem vesznek részt a harcokban.
Több NATO-tagország ugyanakkor elutasította Macron felvetését.
A nemzetbiztonsági tanács szóvivője szerint nem nyugati csapatok kellenek, hanem az a segélycsomag, amelyet a kongresszus jelenleg is blokkol.
Megszólalt Donald Tusk lengyel és Petr Fiala cseh miniszterelnök is, az ukránok pedig örülnek, hogy valaki legalább érti a helyzet súlyát.
A tüntető gazdák visszavonulásával elérte első sikerét az új francia kormányfő, aki az állam autoritásának erősítését célzó lépéseket vázolt fel parlamenti szűzbeszédében, követve a jobbra húzódó államfőt, Emmanuel Macront.
Franciaország történetének legfiatalabb kormányfője Gabriel Attal, akitől mentora, a francia elnök a megújulás mellett a jobbra tolódás levezénylését várja.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Figaro is a svéd NATO-felvételre vonatkozó török döntés utáni helyzetről ír. A Die Presse szerint az EU megvonhatja a támogatást Szlovákiától is. A Daily Telegraph az EU-ellenes pártok előretörésének esélyeit latolgatja. Gideon Rahman a tömeges migráció előnyeit tárgyalja a Financial Timesban. Timothy Snyder szerint nem Trump lesz a befutó az amerikai elnökválasztáson. A Die Welt katonai szakírója szerint aszimmetrikus háború kezdődött Oroszország ellen. Az eszkalálódó közeli-keleti helyzettel foglalkozik a Times. A Bloomberg szerint nem szabad összekeverni Benjamin Netanjahu illetve Izrael érdekeit. Emmanuel Macron jobbra fordul, írja a Finacial Times.
A Neue Zürcher Zeitungban megszólaló Nyugat-Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor és Milorad Dodik barátkozása veszélyes. Macron orbanizálódik, írja a francia Médiapart cikke. A Guardian újságírója szerint világszerte menetel a megújuló fasizmus. Yuval Noah Harari az izraeli politikáról fejti ki a véleményét a Die Weltben.
