Miért kavart vihart Macron felvetése, hogy küldhetnének nyugati katonákat Ukrajnába, amikor már ott vannak?

Emmanuel Macron a „stratégiai bizonytalanság” keltésének szándékával indokolta azt, hogy semmit, így a nyugati katonák Ukrajnába vezénylését sem lehet kizárni annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg Ukrajna elleni háborúját. A bizonytalanságot sikerült megteremteni, de a NATO-n belül, pedig a francia elnök alighanem arra gondolt, hogy Moszkvában gondolkoznak majd el arról, megéri-e akkor is folytatni az agressziót, ha a Nyugat élőerővel is támogatja Ukrajnát.

Néhány órával a macroni bejelentés után egyebek mellett Németország, az USA, Nagy-Britannia, majd a visegrádi négyek vezető politikusai közölték, nem tartják elképzelhetőnek harcoló csapatok Ukrajnába vezénylését. Bár Macron egyértelművé tette, hogy semmiképpen sem a NATO keretei közötti fellépésre gondolt, megszólalt Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára is, és ugyancsak egyértelműen elvetette az ötletet.

A Fehér Ház is reagált Macron ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentéseire, szerintük Biden korábban már világosan fogalmazott

A nemzetbiztonsági tanács szóvivője szerint nem nyugati csapatok kellenek, hanem az a segélycsomag, amelyet a kongresszus jelenleg is blokkol.

A helyzetet rontja, hogy Macron közben odaszúrt szomszédjának, Németországnak: miután Berlinből a múlt héten szemére vetették, hogy kevés segítséget nyújt Ukrajnának, a francia elnök arról beszélt, hogy Ukrajna nehézségei részben azzal is magyarázhatók, hogy a háború kezdetén egyes országok csak hálózsákot és sisakokat küldött a megtámadott országnak. Bár Macron nem nevezte meg Németországot, közismert, hogy Berlin volt az, amely két éve semmiféle fegyvert nem volt hajlandó átadni Kijevnek.

A Chatham House nevű elemzőintézet szakértője, a brit Timothy Ash – nem azonos az ismert brit történésszel, Timothy Garton Ashsel – szerint Macron javaslata azt mutatja, hogy nem érti, mi történik Ukrajnában.