Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Lettország alapvetően nem ellenzi nyugati szárazföldi csapatok bevetését az Oroszország által megtámadott Ukrajnában, és fontolóra venné részvételét, ha a NATO-szövetségesek megállapodásra jutnának az ügyben – jelentette ki a lett védelmi minisztérium szóvivője szerdán.
A szóvivő azt követően nyilatkozott erről a dpa hírügynökségnek, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn felvetette nyugati szárazföldi csapatok ukrajnai telepítésének kérdését.
„Jelenleg nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta Macron hétfő este a kijevi vezetés támogatására a francia elnöki hivatalban összehívott konferenciát követően, amelyen mintegy húsz ország képviselői vettek részt. „De semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit lehet, annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – fűzte hozzá.
Több NATO-ország, köztük Németország elutasította Macron felvetését, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt mondta, hogy csapatok telepítése nemcsak valószínűvé, hanem elkerülhetetlenné tenné az Oroszország és a NATO közötti katonai konfliktust. Hozzátette, hogy a Nyugatnak be kell látnia, hogy a következmények nem szolgálnák az ő érdekeit, és főleg nem az állampolgáraiét.
A lett védelmi tárca szóvivője felidézte, hogy Lettország az Ukrajna ellen indított háború kezdetétől katonai támogatást nyújt Kijevnek: részben fegyverszállítások formájában, részben ukrán katonák lettországi és más NATO-országokban zajló kiképzésével.
