Azonnali emelkedésbe kezdtek az európai és ázsiai tőzsdék, a japán Nikkei már +6%-nál jár
Úgy néz ki, véget ért a múlt kedd, azaz a Donald Trump vámbejelentései óta tartó zuhanás.
Úgy néz ki, véget ért a múlt kedd, azaz a Donald Trump vámbejelentései óta tartó zuhanás.
Donald Trump vámjai és a kínaiak válasza továbbra is érezteti hatását az európai börzéken: zuhan London, Frankfurt és Párizs is, de az összeurópai tőzsdeindex is másfél éves mélypontra került a hét első napján.
Kínos Brexit-utóhatás, melyet felerősített a gyenge font, a recesszióba bukdácsoló brit gazdaság és az, hogy a szupergazdagok közben vígan vásárolják a méregdrága francia luxust.
Európa-szerte nagy a bizonytalanság, nagy eséssel nyitottak a pénzpiacok.
Ázsia után a részvényárak Európában is nagy csökkenéssel kezdték a hetet a görög népszavazás eredményei miatt.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően csökkenéssel nyitottak kedden az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek.
Az indexek erősödésével indult a kereskedés csütörtökön a nyugat-európai tőzsdéken.
Jelentős, 4 százaléknál nagyobb mínuszba kerültek csütörtök kora délután a legfontosabb nyugat-európai tőzsdeindexek. Közép-európai idő szerint nem sokkal fél 2 után a londoni FTSE-100 4,71 százalékos mínuszban 5.039,42 ponton, a frankfurti Xetra-DAX 4,34 százalékos csökkenéssel 5.198,11 ponton, míg a párizsi CAC-40 4,94 százalékos eséssel 2.790,71 ponton állt. A legnagyobb piaci értékű európai részvények FTSEurofirst 300 mutatója 26 havi mélypontra esett, kora délután 877,55 ponton állt.
A nyitás után eltelt másfél órában tovább mélyült az európai tőzsdeindexek vesztesége csütörtökön.