2823 ezer milliárd dollár a részvények összértéke a párizsi tőzsdén, és ezzel megelőzték a londoni Cityt, amely „csak” 2821 ezer milliárdot ért el – számolta ki a Bloomberg. A Brexit előtt persze minden másképp volt – sóhajtozik a BBC, amely megírja, hogy 2016-ban London még 1400 ezer milliárd dollárral előzte meg Párizst.

A francia gazdaság sem áll jól, de a brit kifejezetten rosszul teljesít. Különösen a közepes nagyságú vállalkozások eredményei kiábrándítóak: a válság miatt a vásárlók visszafogták magukat. Az elmúlt egy év során 17 százalékkal esett vissza a közepes nagyságú vállalkozások tőzsdei indexe. A Mitchell and Butlers pub hálózat eredménye 37 százalékkal csökkent, a 888 játékterem lánc forgalma 70 százalékkal volt kisebb, mint tavaly. A Marks and Spencer értékesítése 40 százalékkal esett vissza.

A másik ok a font gyenge árfolyama. Az euró is veszített a dollárral szemben, de nem annyit, mint a font, amelyre nagy csapást mért Truss miniköltségvetése. A miniszterelnök bele is bukott ebbe. Sunak, az új kormányfő egykor pénzügyminiszter volt, de ő sem tehet csodákat.

Mi a különbség?

Európa leggazdagabb emberének, Bernard Arnaultnak a cége, az LVMH a luxust kínálja a szupergazdagoknak, akik vígan költenek különösen, ha dollárban van a jövedelmük, amely euróban egyre többet ér.

Az LVMH részvényeinek értéke 22 százalékkal növekedett az elmúlt hat hónap során. Az amerikaiak mellett a kínaiak a legjobb vevők. A pandémia miatt nem utazhatnak, de a hazai boltokban, illetve az interneten folyamatosan veszik a francia luxust. A Bloomberg számításai szerint az ő vásárlásaik teszik ki az LVMH eladásainak a 35 százalékát.

A párizsi tőzsde index 47 százalékkal nőtt 2016 júniusa, azaz azóta, hogy a britek megszavazták a kilépést az Európai Unióból. A londoni tőzsde index csak 16 százalékkal emelkedett.

Nemcsak a Brexit okozza a londoni City lemaradását, hanem az is, hogy ott nagyobb a részesedése az olajnak és a bányászatnak, mint Párizsban. Ezek kiszámíthatatlan részvények. Aztán ott vannak a bankok és a biztosítók, melyek küszködtek abban az időszakban, amikor a nemzeti bankok zéró kamatlábat alkalmaztak. Végül pedig ott vannak az olyan gyatrán teljesítő ágazatok, mint a telekommunikáció vagy az energiaszolgáltatás. Ezekből a részvényekből több van Londonban, mint Párizsban – nyilatkozta a BBC-nek Russ Mould, az AJ Bell szakértője.