Beragyogta az eget a NASA vadiúj holdszondája
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) felbocsátott egy szondát péntek este Virginiából a Hold atmoszférájának tanulmányozására.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) felbocsátott egy szondát péntek este Virginiából a Hold atmoszférájának tanulmányozására.
A Hold felszíni talajrétegét képező és a szakemberek számára még ma is sok fejtörést okozó holdi por tanulmányozására indít útnak egy apró robotszondát az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
Megkezdődött a Csang'o-3 ember nélküli kínai űrszonda felkészítése év végi utazására, amelynek célja a Holdra szállás - jelentették be illetékesek Pekingben.
Magmás, azaz a Hold belső kőzetrétegéből származó víz nyomát fedezték fel a bolygó felszínén - jelentették be kedden amerikai kutatók.
Teliholdkor az emberek rosszabbul alszanak - mutatta ki egy nemrég nyilvánosságra hozott svájci tanulmány. A nagyvárosok lakóinak álmatlansága azonban nem múlhat ezen, hiszen például az éjszakai Bécsre boruló fénykupola sokkal fényesebb a teliholdnál is.
Svájci kutatók azt állítják, hogy teliholdas éjszakákon valóban rosszabbul és kevesebbet alszik az ember, és ez tudományos tényekkel is bizonyítható.
A Hubble űrteleszkóp apró, eddig soha nem látott holdat tárt fel a Neptunusz körül, amelynek így már 14 holdját ismerik.
Számos mítosz és legenda született arról a hatásról, amelyet a holdvilág gyakorol az állatok magatartására, de tudományos alapon eddig csak kevesen próbálták feltárni a jelenség gyökereit: tudósok egy csoportja most átfogó felmérést készített a holdciklus által kiváltott viselkedési normák közvetlen és közvetett összefüggéseiről.
Somoskőújfalunál szuperholdat fotóztak vasárnap, ilyenkor a Hold elliptikus pályájának földközeli pontján tartózkodik, ezért 30 százalékkal fényesebbnek és 14 százalékkal nagyobbnak látszik, mint átlagosan.
Gravitációs és topográfiai vizsgálati módszereket alkalmazva ausztráliai tudósok újabb lehetséges krátereket fedeztek fel a Holdon.
A Holdról származó kőzetmintákat adott át a bécsi Természettudományi Múzeumnak kedden Charles Bolden, az Egyesült Államok űrkutatási hivatalának (NASA) vezetője.
Ciprusnak is lesz végre Holdja: megkapja azt a darabka holdkőzetet, amely 40 évvel ezelőtt kellett volna, hogy megérkezzen a szigetországba, de akkor ellopták.
Leonyid Tiskov orosz művész az egész világot bejárta, de sosem volt egyedül, saját holdja végig elkísérte. Az erről készült, "Private Moon" című sorozata a Holddal való találkozását mutatja be az éjszakai Párizsban, hajnali fények közt egy tó közepén, Tajvan partjainál, berlini erkélyeken, Moszkva háztetőin, vagy éppen a sarkvidék kunyhói mellett. ''A világegyetem közepén fekszünk, épp olyan fontosak vagyunk, mint a Hold vagy más égitestek'' – üzeni a sorozattal Tiskov. ''Sokkal több ez nekem, mint egy fotósorozat. A Hold az a fényes pont, mely összehozza a különböző nemzetiségű és kultúrájú embereket.'' – magyarázza a művész, akinek sorozatából válogattunk.
A Hold a korábbi feltételezéseknél jóval hosszabb ideig, legalább 3,56 milliárd évvel ezelőttig rendelkezett a földihez hasonlóan erős mágneses térrel – állapították meg tudósok egy új tanulmányban, egyszersmind leszögezve: azt viszont továbbra sem tudják, hogy mikor és miért indult hanyatlásnak a jelenséget kiváltó belső dinamómechanizmus.
Holdkőzetek elemzése alapján tudósok azt feltételezik, hogy a Holdon és a Földön lévő víz eredetileg egy helyről származhatott. A Science csütörtöki számában publikált tanulmány szerint a felfedezés új kérdéseket vet fel a Hold keletkezéséről.
A tenger mélyére süllyednek a cápák a holdtölte, valamint a zenitjén álló nap elől, hogy kövessék áldozataikat, és elmeneküljenek a rájuk vadászó ragadozók elől – állapította meg egy ausztrál tanulmány.
A GRAIL-űrszondák a Hold gravitációs terét és belső szerkezetét kutatták. A kisebb mosógép méretű űreszközöket, amelyek az Ebb és a Flow nevet kapták, 2011. szeptember 10-én indították útnak a floridai Cape Canaveral légi támaszpontról.
A Holdba csapódnak az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) ikerszondái hétfőn este, közép-európai idő szerint 21.28-kor.
Negyven éve, 1972. december 11-én járt - eddig legalábbis - utoljára ember a Holdon, az amerikai Apolló-17 űrhajó küldetésével lezárult az űrkutatás leglátványosabb korszaka.
Két nap a Holdon két embernek másfél milliárd dollárért: ezt kínálja egy amerikai cég.