Megújul egy gyermekbaleseti osztály és egy gyermek égéscentrum, és új röntgengépet is vesznek a kedvezményezett gyermekkórházak annak a több mint 230 millió forintnak a rájuk eső részéből, amit a italospalackok visszaváltási díjaiból ajánlottak fel az emberek. A HVG számítása szerint nagyjából minden ötszázadik palack díja ment jótékonyságra.
Czermann-Tóth Gyulával, a MOHU létesítménygazdálkodási vezetőjével beszélgetünk a veszprémi hulladékudvarban, ahol harmincféle lakossági hulladék elkülönített átvétele történik meg. Videónkban bemutatjuk mindazt, amit a lakossági felhasználóknak tudni érdemes: hogyan működnek a hulladékudvarok, milyen típusú hulladékokat vesznek át, hogyan történik az átvétel, hogyan tárolják és végül, hogyan hasznosítják újra azokat.
Szigorúbb engedélyezés, részletes nyilvántartás, kötelező biztosítás: lényegesen átalakulhat a gyártókat érintő kiterjesztett gyártói felelősség rendszere Magyarországon.
A textilhulladék több, mint felét hasznosítják újra, de a maradék sem vész el. Mi történik pontosan a gyűjtőkonténerekbe helyezett darabokkal, és miért nem ajánlott a kommunális kukába dobva megszabadulni a felesleges ruháinktól? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a MOHU szakemberével, aki arra is választ adott, mit, hova és hogyan lehet leadni.
Hat vízsugárral oltották a lángokat a tűzoltók.
2029-től csak nonprofit cég végezheti a visszaváltási díjas rendszerek üzemeltetését. De van egy kiskapu.
A Mohu arra készül, hogy ebből 19 milliárd forintnyi csomagolást még idén beváltanak.
Egyelőre inkább a kihívások látszanak a körforgásos gazdaságban.
Az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere 2024 júliusában élesedett Magyarországon, és elképesztő gyorsasággal futott fel. Rengeteg helyen találkozhatunk a REpont automatákkal. A 400 négyzetméternél kisebb boltokban önkéntes ezeknek a visszaváltó automatáknak az üzemeltetése. A legkisebbek pedig – szintén önkéntesen – kézi visszaváltóhelyekké válhatnak: a boltosok egy okostelefonos alkalmazás segítségével manuálisan vehetik vissza az italcsomagolásokat. Vecsésen egy ilyen kisboltban néztük meg, hogyan működik a kézi visszaváltós REpont. Bíró Márióval, a bolt tulajdonosával és a szállításért is felelős Returmatic Zrt. munkatársával, Szunyog Józseffel beszélgettünk a tapasztalatokról.
Még mindig meghökkentő mennyiségű szemetet dobunk a vegyes kukába Magyarországon, amin többek között a zöld- és élelmiszerhulladék megfelelő lakossági gyűjtése segíthet. Borsfay-Horváth Judittal, a MOHU közszolgáltatási termék és anyagáram vezetőjével beszélgettünk az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, a lakosság tudatosságának jelentőségéről és az ígéretes fejlesztésekről.
Fokozatosan vezeti be hazánkban a MOHU a Morzsit, vagyis a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék otthoni begyűjtésére használható gyűjtőedényt.
Számos tévhit él azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a hulladéktípusok, amelyek szabályos leadásáért fizetni kell. Pedig a növekvő számú hulladékudvarok már a legtöbb, a múltban fizetős hulladékokat is ingyenesen átveszik – meghatározott mennyiségek és feltételek mellett. Cikkünkben Czermann-Tóth Gyula, a MOHU létesítménygazdálkodási vezetője oszlatja el a tévhiteket és a rosszul rögzült információkat.
Sóval hintené be a dicstelen múltú állami „kukaholding”, az NHKV Zrt. helyét a kormány, így a Mohu akkor sem tudná teljesíteni a törvényben foglalt felvásárlási kötelezettségét, ha akarná.
Több olyan konténer is szerepel a MoHu térképén, ami a valóságban nem létezik, vagy ha mégis, akkor nem ott, ahol jelzik. A ténylegesen létező konténerek száma azonban így is megduplázódott.
A MOHU az idei évtől sűrűbben viszi el a szelektíven gyűjtött hulladékot: ahol eddig csak havonta egyszer ürítették a papíros, műanyagos vagy fémes kukákat, ott mostantól kétszer gyakrabban számíthatunk a szállításra. Ez az 5000 lakost meghaladó településeket érinti, összesen 96 várost. Emellett folytatódik az is, hogy a korábban használt szelektív zsákokat kukákra cserélik.
A kerületben lévő társasházak a szemétszállítás előtti napon csak este 8 után tehetik ki a kukáikat.
A pécsi társaság tudása jól jöhet a Mol hulladékgazdálkodó cégének, a MOHU-nak.
Folytatódik a tapogatózás, lehet-e esély amerikai-ukrán-orosz egyezségre; Csányi Sándor távozik az OTP vezérigazgatói posztjáról; már azért is pénzt kell tenni az MNB alapítványába, hogy az eddigi százmilliárdok után lehessen menni. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A MoHu a hulladékkoncesszió 2023. közepi indulása óta az első másfél évét veszteséggel zárta. Nem akarnak más kárára nyereségesek lenni – mondja a HVG-nek Pethő Zsolt. Hova építene évi 360 ezer tonna kapacitású hulladékégetőt a cég? Miért magasabbak itt egyes csomagolásdíjak, mint Ausztriában? Elképzelhető, hogy később az egész országban csak a MoHu szállítja majd a szemetet? Ezekről is kérdeztük a Mol leánycégének vezérigazgatóját.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) keretében már második éve vállalnak fontos szerepet a gyártók abban, hogy termékeik megfelelő módon hasznosuljanak újra, ezzel óvva környezetünket és erősítve a gazdaságot. A már működő rendszer azonban most szigorodik: áprilistól bírságot kaphat az, aki nem, vagy nem valós adatot szolgáltat a hatóság részére. Cikkünkben azt nézzük meg, mi a bírság célja, és hogy kinek, miért és mennyit kell fizetnie.
