Visszatértünk, a szociáldemokrata párt megszerezte a felhatalmazást a kormányalakításra – jelentette ki az első exit pollok közzététele után Lars Klingbeil, a vasárnapi németországi parlamenti választáson előretört SPD főtitkára.
Európa legnagyobb gazdasága példát mutat a világnak: a kemény lobbiharc közepébe csöppent német kormány végül olyan gazdasági mentőtervet fogadott el, amely a „zöld újjáépítés” felé viszi az országot. Fejlesztik például a tömegközlekedést, és csak a hibrid és elektromos járművek vásárlói kapnak ártámogatást.
Hatalmas felfordulást okozott két német fiatalember, akiknek pont egy amerikai katonai támaszpont közelében jutott eszébe, hogy kipróbáljanak egy riasztópisztolyt. A lövöldözőket őrizetbe vették, és a rendőrök szerint olyan büntetést kapnak majd, ami segít nekik megtanulni, hol érdemes, s hol nem riasztópisztolyt tesztelni.
Hét évvel az után, hogy Németországban eltörölték a kötelező sorkatonai szolgálatot, a hadsereg egyik parancsnoka szerint az is szóba kerülhet, hogy más EU-tagállamok polgáraival töltsék fel az üres helyeket.
Német lapjelentések szerint egy titokzatos orosz szponzor pénzén repült tavaly magánrepülőgépen Moszkvába az Alternatíva Németországért (AfD) három vezetője, köztük az akkori pártvezér Frauke Petry. Ez az első bizonyíték arra, hogy Moszkva pénzelte az AfD-t.
A szíriai válságról, az iráni atomalkuról, valamint az Északi Áramlat II. gázvezetékről tárgyalt Szocsiban Angela Merkel és Vlagyimir Putyin. A találkozó aligha lehetett túl jó hangulatú, a német kancellár ugyanis bírálta az orosz elnököt: a berlini vendég szerint nem érvényesül Oroszországban a sajtó- ás kulturális szabadság, s Moszkva még mindig beleavatkozik a kelet-ukrajnai válságba. Ukrajna ügyében azért sikerült némi előrelépést elérni.
Berendelték csütörtökön Románia berlini nagykövetét a német kancellár hivatalába, és közölték vele, hogy a német kormány erősen aggódik a romániai belpolitikai fejlemények miatt.
Német lapértesülés szerint energetikai nagyvállalatok összességében tizenötmilliárd euró kártérítést kérnek a kormánytól azért, hogy be kell zárniuk atomerőműveiket. Érvelésük szerint a bezárásról tavaly született döntés alkotmányellenes.
