A szíriai válságról, az iráni atomalkuról, valamint az Északi Áramlat II. gázvezetékről tárgyalt Szocsiban Angela Merkel és Vlagyimir Putyin. A találkozó aligha lehetett túl jó hangulatú, a német kancellár ugyanis bírálta az orosz elnököt: a berlini vendég szerint nem érvényesül Oroszországban a sajtó- ás kulturális szabadság, s Moszkva még mindig beleavatkozik a kelet-ukrajnai válságba. Ukrajna ügyében azért sikerült némi előrelépést elérni.
Merkel szerint az Iránnal kötött 2015-ös alku – amely szerint a Teherán elleni szankciók felfüggesztéséért cserébe Irán leállítja nukleáris programját – bár nem volt tökéletes, mindenképpen jobb annál, mintha egyáltalán nem lenne ilyen megállapodás. Merkel ezzel arra utalt, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten egyoldalúan felmondta az alkut, s az USA megkezdte a perzsa állam elleni szankciók fokozatos helyreállítását. Az Iránnal kötött megállapodás felmondását Putyin is hibának nevezte, s szinte ez volt az egetlen pont, amelyben megegyezett a két fél álláspontja.
Bár a DW hírportál szerint mindketten azt hangsúlyozták, érdekeltek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, Merkel szerint nem érvényesül teljesen Oroszországban a sajtószabadság, s a kancellár részben Moszkvát tette felelőssé azért, hogy az utóbbi időben többször – legutóbb csütörtökön – a szemben álló felek súlyosan megsértették a kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezményt. Moszkva ugyanis a cáfolatok ellenére továbbra is támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat. Nézetkülönbség volt Szíria ügyében is, Moszkva Basar Asszad elnököt támogatja, s részben Európát vádolta a közel-keleti ország válságának az elhúzódásával. „Európának segítenie kell újjáépíteni Szíriát, ha azt akarja, hogy a menekültek hazatérjenek” – tette hozzá.
Az viszont előrelépésnek számít, hogy Putyin – megváltoztatva korábbi álláspontját – közölte, hogy Moszkva a jövőben is fog gázt exportálni Európába Ukrajnán keresztül. Azt is bejelentette, Oroszország bizonyos feltételekkel hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy nemzetközi békeerők – akár ENSZ-katonák – érkezzenek Kelet-Ukrajnába.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
