A szovjet titkosszolgálatoknak alárendelt kelet-európai állambiztonsági szervezetek elképesztő kegyetlenséggel léptek fel saját állampolgáraikkal szemben. Ha nem ezt tették, akkor egymás között alakultak ki nézeteltérések. A keletnémet Stasi például 1982-ben kifogásolta, hogy a magyar hatóságok túl humánusan bánnak egy NDK-s családdal.
„Gyerünk az utcára” – hirdette meg a jelszót az ismert színésznő, Jutta Wachowiak, megadva ezzel a kezdőlökés az egykori NDK legnagyobb „nem állami” demonstrációjához. Az 1989. november 4-ei tiltakozóakciót furcsa körülmények között kellett lebonyolítani, mégis egy olyan folyamat része lett, amit drasztikusan szakított félbe az NDK megszűnése. És ami átírta a német értelmiség egy részének életét.
Hiába igyekezett szemmel tartani az NDK-s állambiztonság a Magyarországon vakációzó németek legtöbbjét, erőfeszítései nemigen hajtottak hasznot – derül ki egy új, az eddigieknél részletesebb kutatásból.
Nagyon sokat kellett bulizni a Budapesten a határnyitásra váró keletnémetekkel, hogy legalább átmenetileg oldódjon a feszültségük, de többnyire jól bírta mindenki. Hogyan zajlottak egy Moszkva téri lakásban tűkön ülő majd' tucatnyi NDK-s utolsó napjai? Miből állt az emigrációs alapcsomag 1989-ben? Melyik keletnémet menekültből lett milliomos rockzenész? Az egészet első kézből megtudhatják egykori szállásadójuktól, kollégánktól, Molnár Csabától.
Csaknem 7 millió iratbetekintési kérelem és megkeresés érkezett az egykori keletnémet állambiztonsági hatóság (Stasi) iratanyagát kezelő hivatalhoz az intézmény megalapítása óta eltelt 21 évben - közölte szerdán a berlini központú hivatal.
