Egy újabb szégyenteljes rangsor: a magyar gyerekek járnak legkevesebbet iskolába
Az általános képzésben a magyar gyerekeknek finanszírozza a legkevesebb tanórát az állam.
Az általános képzésben a magyar gyerekeknek finanszírozza a legkevesebb tanórát az állam.
Futotta volna rá, mégsem költöttünk oktatásra – derül ki a frissen kiadott idei OECD-jelentésből. A legtöbb kategóriában az utolsók közt kullogunk, az oktatás GDP-arányos finanszírozása pedig igazán katasztrofális.
Sokkal zsebbevágóbb indokuk is volt erre, a reálbérek 10 százalékos csökkenése. A brit munkavállalói érdekképviseletek ernyőszervezete (Trades Union Congress) főtitkára, aki a maradás mellett kampányolt, emlékeztetett arra: csak Görögországban és Portugáliában csökkentek jobban a reálbérek 2007 és 2015 között az OECD-ben, vagyis Nagy- Britannia a sereghajtók közé került.
Az önkéntesség az egész társadalmat jobbá tevő, kedvező körforgást indíthat be. Egy OECD-lista szerint idehaza nincs nagy respektje az efféle tevékenységnek.
Modellváltás egy autógyárban? Akkor nekünk annyi. Átmenetileg kicsit kevesebb pénz jön Brüsszelből? Akkor is. De ilyenkor legalább jobban látszik, hogy mire képes a magyar gazdaság e két fontos pillér nélkül. Sajnos nem sokra, még regionális összehasonlításban sem.
Mindent hamisítanak, amit el lehet adni: legyen az gyógyszer vagy elektromos készülék, megvan a maga piaca a világban, és már a világkereskedelmi forgalomban is látható az aránya. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös kutatása a hamisítás gazdasági hatását vizsgálta a 2011–2013 közötti évekre vonatkozó, mintegy félmillió vámáru-lefoglalási adat felhasználásával.
„Nem feltétlenül a legjobb megoldás az állampolgároknak”.
Orbán Viktor társadalmában az engedelmesség sokkal fontosabb, mint a szaktudás vagy az önállóság, így egészen félelmetes emberkép van kibontakozóban. A végletekig kiéleződtek a feszültségek, aminek az az alapvető oka, hogy "mostanra annyira kizsigerelték a társadalmat, annyira leromlott az egészsége, a tudása, a tartása, hogy lassan a fejünkre omlik az egész". Interjú Deák Dániellel, a Corvinus nemzetközi adó- és pénzügyi joggal foglalkozó professzorával.
Csaknem tízezer magyar–román vegyesvállalatot büntethet meg a román adóhatóság az OECD új transzferár-irányelve alapján, amennyiben elmulasztják benyújtani a transzferár-dokumentációjukat a hatóságnak – figyelmeztetett a Baker Tilly Hungária adótanácsadó és könyvvizsgáló cég. A bírság mértéke akár az egymillió forintnak megfelelő összeget is elérheti.
Milyen adatok alapján mondja a kormány, hogy egyre többet költ az oktatásra, miközben minden hozzáférhető kutatás és statisztika ennek ellenkezőjét bizonyítja? Mire alapozza a kabinet azt a – magyar oktatáspolitikát meghatározó – tételét, hogy túl sok a diplomás az országban? Néhány kérdésünkre kedden nem kaptunk választ Palkovics Lászlótól. Most igen. De nem lettünk okosabbak.
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is bekapcsolódik szakértőként a köznevelési kerekasztal munkájába a jövőben - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára.
Meg fog lepődni, milyen kevés magyar nyugdíjas nyomorog más országok idős embereihez képest. Az OECD rangsorából kiderül: nyugdíjasaink a finn és új-zélandi kortársaikhoz hasonló arányban részesülnek a javakból. Emellett okkal számíthatnak a kormány jóindulatára is, reálemelések formájában.
Mark Zuckerberg az óriási vagyonának egy jelentős részét az emberiség szolgálatára ajánlotta fel. Ám mielőtt könnyekig meghatódnánk, érdemes felidézni, hogy – sok más cégóriáshoz hasonlóan – a Facebook agresszív adóelkerülő üzletpolitikát folytat világszerte. A mostani jótékonykodás hátterében részben az így felhalmozott vagyon állhat.
Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.
Évente közel 150 ezer forintot költenek a magyarok gyógyszerre fejenként egy OECD-tanulmány szerint.