Brüsszeli intő, a bankszektor átrendezése, takarékoskodó KSH, megugró GDP, mobilpiacra settenkedő DIGI, reklámadós csavar és szelfiző Hernádi. Putyinék pedig Magyarországot is befenyítenék. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Riasztó jövedelmi egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet az OECD. A nemzetközi szervezet szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek jelenleg kiugró növekedése az egyik legnagyobb aggodalomra okot adó dolog az utóbbi 200 évben.
Alig van olyan OECD-tagállam, mely GDP-arányosan kevesebbet költene oktatásra, mint Magyarország. Minden előretekintő állam fokozza, de minimum magasan tartja az oktatásra való költést, mert az befektetés a jövőbe és bőven megtérül majdani adó- és járulékbevételekben.
Véget vetnének a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának a G20 pénzügyi vezetői, akik hét végi, ausztráliai értekezletükön tárgyalták meg az OECD erre vonatkozó javaslatait.
Lényegesen kevesebb nyugdíjat kapnak a magyarországi nők, mint a férfiak, végül mégis több pénzt kapnak a rendszerből. Az egyenlőtlenség döntően a gyereknevelésre és a háztartási munkára vezethető vissza, meg persze a megélt évek számára. Többfajta kompenzáció létezik már most is a nyugdíjrendszerben, mellyel a nemek közötti különbségeket igyekeznek eltüntetni. Az azonban biztos, hogy a nőknek megteremtett, 40 év jogviszony utáni nyugdíjazás lehetősége időzített bombaként ketyeghet a rendszerben. A hvg.hu nyugdíjakról, nyugdíjasokról szóló cikksorozatának második része.
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára lett az OECD Nemzeti Tanács elnöke szeptember elsejétől.
Alig pár tucat ember kezében van a világ vagyonának fele, a leggazdagabb 85-nek pedig annyi, mint a legszegényebb 3,5 milliárdnak. Eközben egyre többen élnek olyan országokban, ahol nő a különbség a gazdagok és szegények között. A gazdasági válság rendesen odacsapott a nyugati társadalmaknak, míg a nagy feltörekvő államokban tömegek emelkedtek ki a szegénységből. Magyarországon egyelőre nincs esély a jövedelmi, társadalmi osztályok közötti olló záródására – és ennek nemcsak a gazdasági válság, hanem a politika is az oka.
Az OECD adatai szerint a 34 tagállamból négy országban volt zéró alatti infláció a 2013 májusa óta eltelt egy évben, és mind a négy ország európai, Görögország, Magyarország, Portugália és Svédország.
Egyes országokban - Ausztráliában, Franciaországban, Mexikóban és Svájcban - akár évi három százalékkal is nő az elhízottak aránya az OECD jelentése szerint.
Közelebb áll a valósághoz az Európai Uniónak az idei magyar gazdasági növekedésre vonatkozó 2,3 százalékos előrejelzése, mint az OECD kedden nyilvánosságra hozott 2 százalékos prognózisa a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint.
Folytatódik a mérsékelt ütemű magyar gazdasági növekedés, hála az export robosztus növekedésének és a magánberuházások fokozatos bővülésének - szerepelt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott félévi prognózisának Magyarországról szóló fejezetében. A szervezet szerint a magyar GDP idén 2 százalékkal, jövőre 1,6 százalékkal nőhet.
Kisebb részét adja a világ összesített bruttó hazai termékének (GDP) a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 34 tagállama.
Csak nálunk jóval magasabb életszínvonalat kínáló országokban vonnak el több adót és járulékot a bérekből, mint Magyarországon – olvasható ki az OECD listájából. A magyar állam a negyedik legtöbb terhet rakja a bérekre.
Levélben gratulált Orbán Viktornak a választási győzelemhez Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök és Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára.
Egyre növekszik a magyarországi szegények száma. Nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a háztartások jelentős része nem tudja kifűteni lakását, és a magyarok majdnem harmada érzi úgy, nincs pénze élelmiszerre sem. Az utóbbira elkölthető pénzek szűkössége ugyanakkor rendkívül súlyos problémákat vet fel: kevesebb kitartás a munkában, iskolán kívül éhes gyerekek, több egészségügyi kiadás. Bár az ország gazdasági mutatói javulást mutatnak, a mérsékelt bővülésből úgy fest, rengetegen kimaradnak. Szegénység, ahogy a konyhából látszik.
A válság előtti évekhez, 2006-2007-hez képest közel kétszer annyian vannak azok Magyarországon, akik úgy érzik, élelemre sincs elég pénzük. Az OECD felmérése szerint 2011-2012-ben a magyarok 30 százaléka tartozott ide. 2006-2007-ben ez az arány még 17 százalék volt.
Oroszország 1992 óta működik együtt az OECD-vel, felvételét 1996-ban kezdeményezte, a csatlakozási tárgyalások megkezdését 2007-ben hagyták jóvá. Most Krím miatt leállítják a folyamatot.
Óvatosságra inti az OECD Magyarországot a jegybanki alapkamat további csökkentésével kapcsolatban, ami az infláció elszabadulását okozhatja, és a banki különadókat nevezi meg az aggasztóan alacsony kilábalás egyik fő okaként. A nemzetközi szervezet Közép-Európára vonatkozó országjelentésének Magyarországra vonatkozó része azt is kiemeli, hogy alacsony mértékű növekedés várható hazánkban.
Magyarországon a betegek által fizetett hozzájárulásokhoz számolták a máshol nem ismert hálapénzt, amelyet a GKI Gazdaságkutató tavaly ősszel 34 milliárd forintra becsült. Az OECD megállapítása szerint Magyarországon az egészségügyre fordított kiadások viszonylag magas hányadát, 36,8 százalékát teszik ki a gyógyszerköltségek.
A privatizáció egy új korszaka következhet, melynek során az államok nem vállalatokat, hanem ingatlanokat, vagyis épületeket és földet dobhatnak piacra. Magyarország ugyanakkor nem épp ebbe az irányba tart.
