Tíz évig tartó utazás kellett a Rosetta űrszondának, hogy elérje a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököst, majd ott felvételeket készítsen. A rengeteg képi anyag egy osztrák filmest is megihletett.
A tudósok már rég lezártnak hitték a tavaly megsemmisült Rosetta űrszonda Földdel való kommunikációját, amikor váratlan dolog történt: észrevették, hogy érkezett még egy kép.
Kockázatos manővert terveznek az Európai Űrügynökség tudósai. Közelebb akarják navigálni a Rosettát a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz, hogy az űrszonda képes legyen kommunikálni az üstökös felszínén lévő leszálló egységével, és megkezdhessék a kísérleteket az univerzum titkainak feltárására.
Az üstököskutató Philae robotnak még novemberben merültek le az elemei, de a naptól most felébredt.
Márciusban kellene felélednie a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegységének, amely most hibernált állapotban van – mondta Jean-Yves Gall, a projektben résztvevő francia űrügynökség elnöke.
A Rosetta leszállóegysége szerdán este sikeresen landolt a a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, a Földtől 500 millió kilométerre, de elsőre nem tudta magát szigonyokkal rögzíteni a felszínen. Ma reggelre ez is összejött.
Az Európai Űrügynökségnek (ESA) és a Rosetta-misszió magyar közreműködőinek is gratulált Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerdán, amikor sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. Magyar szakemberek vettek részt többek között a leszállóegység pordetektorának fejlesztésében is.
A Google doodleja is átváltozott arra a hírre, hogy a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége sikeresen landolt a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől.
