Meghalt Ukrajnában az első orosz katonanő
A becslések szerint nagyjából 40 ezer nő szolgálhat az orosz hadseregben.
A becslések szerint nagyjából 40 ezer nő szolgálhat az orosz hadseregben.
A gabonaválság miatt látogat az országba a tárcavezető.
Az ukrán elnök azt állította, hogy az oroszok a háború kezdete óta már 2960 rakétát lőtt ki az ukrán városokra, és hogy a katonák Európát és Ázsia más országait is célba veszik majd. Folyamatosan bővülő hírfolyamban követjük az orosz-ukrán háború fontosabb híreit.
A kétmillió elhurcolt között több százezer gyerek az ukrán elnök szerint.
Véglegesíteni várhatóan a jövő héten fogják az egyezséget.
A donyecki és a luhanszki „népköztársaságot” eddig csak Oroszország és Szíria ismerte el.
Berlin most növelte a támogatás összértékét kétmilliárd euróra.
A gazdasági szankciók hatnak, de a birodalmak nagyon sokáig szokták bírni a legnagyobb konfliktusokat is – mondta a hvg360-nak Mitrovits Miklós történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Ezért sem valószínű, hogy hamar véget ér a háború, erre régiónknak is be kell rendezkednie. Bár illegitim lesz az augusztusra tervezett népszavazás Donyeckben és Luhanszkban, egy nagyon komoly következménye lehet. Interjú.
Az oroszok ismét Harkivot és Mikolajivot támadták, emelkedett a Csasziv Jar-i támadás áldozatainak száma. Ezek voltak az orosz–ukrán háború 139. napjának legfontosabb történései.
Putyin Teheránban találkozik Erdogan török elnökkel is.
Lerakni könnyű volt, ártalmatlanítani nagyon nehéz lesz azokat az aknákat, amelyek Putyin háborúja miatt kerültek a Fekete-tengerbe. Volt rá példa, hogy tengeri aknák évtizedekkel a háború után is pusztítottak.
Az amerikai tisztviselők szerint Irán több száz drónnal támogatná Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, a katonákat pedig kiképezné az eszközök használatára. Eközben hétfő éjjel robbanás rázott meg egy oroszok által megszállt, stratégiai jelentőségű várost, Nova Kahovkát.
Tovább emelkedett az orosz–ukrán háború halálos áldozatainak száma a Csasziv Jar-i és harkivi rakétatámadások után. Az ukrán vezetés visszafoglalná a fekete-tengeri partvidéket, Litvánia nem tágít Kalinyingrád ügyében. Ezek a 138. nap legfontosabb hírei.
Lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet Csehország, Lengyelország és Észtország fogadta be.
A holland miniszterelnök arra szólította fel a partnerországokat, hogy segítsék Ukrajnát fegyverekkel és gazdaságilag is.
Rinat Ahmetov az oligarchaellenes törvény hatályba lépésével indokolta a döntését. De nem tartja magát oligarchának.
Hétfőn nyílik kiállítás az ukránok által megbénított orosz harci járművekből a cseh fővárosban.
„Ha valaki nem ért velem egyet, nyugodtan távozhat!” – tette hozzá.
Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb csicseriborsó exportőrei között van, így az idei hozam akár 20 százalékkal is alacsonyabb lehet.