A most kiszivárgott dokumentumok keltette világraszóló botrány nyomán épp nem úgy tűnik, hogy leáldozóban lennének az offshore-paradicsomok, pedig a politikusok régóta ígérgetik, hogy a nemzetközi egyezmények egyre szigorúbban próbálják gátolni ezt az üzleti technikát. De mire jó egyáltalán az offshore cég, és tényleg ördögtől való az egész találmány?
Az amerikai cég szerint sofőrjeinek saját felelőssége az adófizetés, amihez minden segítséget megad nekik, ugyanakkor a legjobb megoldás szerintük egy, az észtországihoz hasonló modell megalkotása lenne, amelyben digitálisan intézhetnék ügyeiket.
Mark Zuckerberg az óriási vagyonának egy jelentős részét az emberiség szolgálatára ajánlotta fel. Ám mielőtt könnyekig meghatódnánk, érdemes felidézni, hogy – sok más cégóriáshoz hasonlóan – a Facebook agresszív adóelkerülő üzletpolitikát folytat világszerte. A mostani jótékonykodás hátterében részben az így felhalmozott vagyon állhat.
Megelégelték a nagy multik adóelkerülését egy walesi település kiskereskedői, ezért úgy döntöttek, hogy ők sem fogják befizetni a vállalati adót, és „átmennek offshore-ba”. De ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem követi mindenki a példájukat?
Csökken az új offshore cégek száma és ma már a külföldi bejegyzésű tulajai sem a Kajmán-szigetekről „érkeznek” hanem Ukrajnából.
A multiknak a jövőben ott kell adózniuk, ahol a valós tevékenységet folytatták, így véget érhet a vállalatoknak a törvénytelenség határát súroló adóoptimalizálása egy közös akcióterv eredményeképp.
Márciustól szigorították Romániában az adókerülők elleni fellépést, így a hatóságok bezárhatnak valamennyi olyan kereskedelmi egységet, ahol nem adnak nyugtát.
A Fiat, az Apple és a Starbuck úgy alakítja pénzügyi tranzakcióit, hogy az alacsony adókulcsot alkalmazó országokban - Írországban, Hollandiában és Luxemburgban - kelljen adóznia. Az Európai Bizottság vizsgálatot indít az ügyben.
Tavaly Magyarországról Jersey-re utalták ki a legtöbb osztalékot a hazai cégek – derül ki a Népszabadságnak az Opten Kft. segítségével a legnagyobb száz hazai osztalékról készült felméréséből.
