Vlagyimir Putyin, Lionel Messi, Michel Platini, Jackie Chan, jelenlegi és volt miniszterelnök, államfő, királyok – a nemzetközi elitig érnek a vasárnap kirobbant, a kiterjedt offshore-ozási gyakorlatot leleplező óriási szivárogtatási ügy szálai.

A jelenlegi izlandi kormányfő teljesen lefagyott és hebegni-habogni tudott csak, amikor szembesítették azzal, hogy az egyik hozzá köthető cég is az iratokban szerepel. Így:

De van – legalább egy – magyar érintettje is a sokakat kínos magyarázkodásra kényszerítő kiadott információknak: Horváth Zsolt egykori fideszes parlamenti képviselő (az ő ügye egyébként inkább tűnik kisstílűnek, mint grandiózusnak). A nemzetközi botrány ismét ráirányította a figyelmet az adóparadicsomokban rejlő lehetőségekre.

Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint több mint 400, Magyarországon működő társaság tulajdonosi háttere köthető közvetlenül Panamához, de a közvetett kötődéseket vizsgálva már a 700-at közelíti a szám. A panamai érdekeltségű, de nálunk is működő cégek között vegyesen találhatóak kicsik és nagyok, és 15 olyan is akad, amelynek éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot. Sokféle tevékenységet végeznek, de érdekes módon felülreprezentáltak az ingatlanügyletekkel foglalkozó társaságok, és sok közöttük a kereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó cég is. Jelenleg egyébként igazából nem is Panama, hanem Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname számít a hazai „offshore-ozók” kedvenc célpontjának

Horváth előtérbe kerülése mindenesetre kényelmetlen lehet a Fidesznek (a kormánypárt nyomban elmúltnyolcévezett, és elhatárolódott a fideszes csapat – egykori – tagjától, és az ellenzékre igyekezett rátolni a felelősséget), amely 2010 óta két fronton indított harcot a magyarok offshore cégei ellen. Egyrészt adóamnesztiát kínált a vagyonok hazacsábítására: 2011-12-ben a hazautalt összegek után 10 százalék adót kellett csak fizetni, és a pénz eredetét sem az adóhatóság, sem az igazságszolgáltatás nem firtathatta. 2013 vége óta pedig a közbeszédben állami pénzmosodának is titulált Stabilitási Megtakarítási Számlára (SMSZ) is haza lehet hozni az offshore pénzeket.

A kormány ezen kívül büntette is az offshore cégeket: a 2011-ben életbe lépett új alkotmányban megtiltották, hogy ilyen hátterű cég költségvetési támogatást kapjon, 2012 óta pedig az átláthatatlannak minősített cégek sem EU-s, sem hazai támogatásban sem részesülhetnek, azaz gyakorlatilag az EU-pályázatokon sem indulhatnak ilyen cégek. 2014 elején jelentették be, a korábbi nyertesek közül 4500 offshore-gyanús céget átvilágítanak, a pénzt is visszakövetelik, később egy szűkebb lista is napvilágot látott ezekről a cégekről (hogy ennek a kampánynak mi lett a vége, arról nem sokat tudni).

Ja, házon belül egyébként rendben van

Bizonyos esetekben a kormány egyébként maga sem idegenkedik az offshore cégektől, például a letelepedési kötvények esetében, amelyeket részben offshore cégek forgalmaznak. Az ellenzék szerint eddig 205 milliárd forint folyt be a kötvényekből az államhoz, miközben sajtóbeszámolók alapján 50-60 milliárd forint bevételhez jutottak a javarészt offshore-hátterű közvetítő cégek, ami – az ellenzéki pártok szerint – több mint 25 százalékos összesített jutalékszintet jelent.

A 2010-es választás után Orbán Viktor az offshore-témában Simor András akkor jegybankelnököt is célba vette, amikor azt mondta, az MNB „nem offshore-lovagok szálláshelye”. Simor közölte, nem volt offshore cége, mióta a jegybankot vezette. De tavaly kiderült, a Matolcsy-féle mai jegybank alapítványai sem idegenkednek attól, hogy offshore cégekkel üzleteljenek, egy ilyen tulajdonosi hátterű cégtől vettek például egy 1,3 milliárdos svábhegyi ingatlant.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál egyébként működik a Pénzmosás Elleni Információs Iroda, amely a pénzmosásgyanús bejelentéseket fogadja, megvizsgálja és ha kell, továbbítja a megfelelő helyekre. Az irodát megkerestük azzal a kérdéssel, hogy Horváth Zsolt (vagy mások) ügyében terveznek-e bármit tenni, amint a válasz megérkezik, cikkünket kiegészítjük.

A személyijövedelemadó-bevallásban egyébként nem kell feltétlenül feltüntetni azt, hogy valakinek külföldi cégek vannak a tulajdonában, mert ha nem keletkezik ott jövedelme, akkor nincs mit bevallani.

Hogy Horváth Zsoltnak miért kellett a Seychelle-szigeteken céget alapítania (erről az adóparadicsomról alább olvashat), arra a történet ismeretében egyelőre csak tippelni lehet, alább viszont röviden bemutatjuk, hogy mire jó egy offshore cég, és milyen nemzetközi erőfeszítésekkel próbálják egyre inkább sarokba szorítani ezt a kedvelt intézményt.

A tulajdonos eltüntetése

Míg a nemzetközi üzleti életben az offshore-cégek létrehozásának elég gyakran az adófizetés „optimalizálása” a célja, a magyar gyakorlatban sokkal inkább a tulajdonos kilétének titkosítása a legfőbb szándék – hogy ne lehessen tudni, honnan származik, vagy hol van az illető vagyona. Horváth Zsolt vélhetően azért nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában offshore-érdekeltségeit, mert úgy gondolta, hogy azok léte sosem fog kiderülni, a védettség biztos – hiszen ez általában így is szokott lenni.

Az offshore cégeknek általában van egy névleges és egy tényleges tulajdonosa, és sok esetben még az előbbi sem ismerhető meg. De azzal sem lehet semmire menni, ha a névleges tulajdonos kiléte kiderül, mert ő az offshore céget a tényleges tulajdonossal kötött titkos megállapodás szerint vezeti, úgy, ahogy a tényleges haszonhúzó akarja. A háttérben álló emberek kiléte ezért nagyon nehezen fejthető fel (ha egyáltalán felfejthető), miközben ők teljes mértékben irányítani tudják a pénzmozgásokat.

Az adófizetési kötelezettség eltüntetése

A tényleges tulajdonos kiléte mellett az offshore cég általában kitűnően alkalmas arra is, hogy csökkentse vagy egyenesen nullára olvassza egy vállalkozás adófizetési kötelezettségét. Az adóparadicsomokban ugyanis (ezekre a cégekre legalábbis biztosan) nincs adóteher, így egyszerű könyveléssel el lehet intézni, hogy a nyereség ott képződjön, vagyis ne kelljen utána adót fizetni.

Sikamlósabb akkor lesz a történet, amikor például a bevételt ténylegesen elérő magyar cég az offshore cégtől vesz olyan szolgáltatást, amely mögött nincs tényleges teljesítés, vagy túl van árazva, és így pumpálja ki a pénzt az országból.

Miért jó ez az adóparadicsomoknak?

Adóbevételt nem generálnak ugyan a papíron betelepülő cégek, de egy bizonyos éves díjat általában mindenhol fizetni kell a lehetőségért. Bizonyos adóparadicsomoknak ez jó bevételi forrás, illetve helyben eltarthat egy kisebb iparágat, amely az offshore cégek bejegyzésére, fenntartására szakosodik.

Van olyan, amikor nem mutyira használják az offshore céget?

Gondoljon bele, mit tenne, ha egy olyan országban szeretne befektetni, ahol jó üzleti lehetőséget lát, de a gazdaság és/vagy a politika instabil. Például attól kell tartania, hogy az ottani adókat bármikor hirtelen megemelhetik, vagy politikailag zavaros helyzet alakulhat ki. Ilyenkor egy offshore cégen keresztüli befektetésnek az az előnye lehet, hogy a vagyona mindig abban marad, a célország eseményeitől függetlenül.

AFP / DPA / Paul Zinken

Az is lehet, hogy egy szellemi terméke van (például egy gyártási technológia), amelyet szeretne nemzetközileg hasznosítani, és azt az egyszerű utat választja, hogy az offshore cége köt egyedi felhasználói szerződéseket az egyes országokban lévő partnereivel. Ez így nemcsak sokkal egyszerűbb, mint minden egyes helyre önállóan belépni, hanem adózás szempontjából is a legjobb.

Bár kétségtelen, hogy az offshore cégek létrehozását sokszor az adóelkerülés és a vagyonosodási vizsgálat elől való menekülés motiválja, az adótervezés komoly szakma, amelynek egyik hasznos eszköze lehet az offshore cégalapítás is.

Miért nem tesznek ellene semmit a károsult országok?

Az utóbbi időben nagyon sokat tettek, ami egy-két éven belül oda vezethet, hogy az offshore cégek a mainál sokkal kevésbé tudják majd eltitkolni a valós tulajdonosi hátterüket, és azt, hogy adott esetben milyen fiktív üzleti mozgásokkal kerülik ki az adófizetési kötelezettséget. Ennek részleteiről legutóbb itt írtunk.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió 2014-ben létrehozott egy egyezményt, amely a banktitok leépítését és az adóelkerülés visszaszorítását célozza. Az egyezményhez csatlakozó országok többsége 2017 szeptemberétől évente egyszer automatikusan adatokat küld egymásnak azokról a náluk található számlákról és tulajdonosaikról, akik a másik ország adózóinak minősülnek. Ehhez Magyarország is csatlakozott, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évente egy alkalommal megkapja majd az adatokat azokról a magyar illetőségű adózókról, akiknek az egyezményhez csatlakozott országokban bankszámláik, értékpapírszámláik, biztosításaik vagy más befektetéseik vannak.

Miért éppen a Seychelle-szigetek?

Természetesen nem azért, mert ott kellemes az éghajlat, és jókat lehet fürödni a tengerben – hiszen egy offshore cégalapításhoz értelemszerűen fel sem kell állni az irodai székből, vagy az otthoni fotelből. A Seychelle-szigeteken azonban egy meghatározott éves díjon kívül semmilyen adófizetési kötelezettség nincs, még helyi adóbevallást sem kell készíteniük az ilyen cégeknek. A vállalkozást 1 amerikai dollár alaptőkével létre lehet hozni, és a helyi cégbíróság semmilyen tulajdonosra vonatkozó adatot nem tart nyilván. A céges működés minimális dokumentumait nem kell helyben tartani, a vállalkozásnak csak egy székhelyre van szüksége (azaz be lehet jegyezve egy irodába bárhol, de ott nem kell gazdasági tevékenységet végeznie).