A Magyar-kormány által az uniós pénzekből tervezett közlekedési és energetikai infrastrukturális fejlesztések akár ki is húzhatják a hullámvölgyből a logisztikai ágazatot, de más is kell ahhoz, hogy gyorsan ismét megteljenek a raktárak.
Ha a mesterséges intelligencia forradalmának legnagyobb nyertese kerülne szóba, sokan azonnal és jogosan a világ vezető grafikusprocesszor-gyártójára, az Nvidiára gondolnak. Most viszont egy másik nagy név kívánja megszakítani ezt az egyeduralmat: a Qualcomm is belépne az AI piacra.
A Tesla olyan komplett informatikai rendszert kínálna az AI-piac résztvevőinek, amelyet bármelyik adatközpontba be lehetne építeni.
Az amerikai Paladin Envirotech olyan megoldást dolgozott ki, amely képes kinyerni a ritkaföldfémeket a használt elektronikai eszközökből.
Többször és több okból is megkongatták már a vészharangot a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az ENSZ új jelentése is meglehetősen ijesztő: miközben számszerűsíti az AI környezeti költségeit, egy már jól ismert paradoxonra is felhívja a figyelmet.
Egy friss adatgyűjtés szerint 2026 első három hónapjában annyi adatközpont építését akasztották meg a civil lakosok az Egyesült Államokban, mint 2025-ben összesen.
Míg egyfelől roppant kényelmes, hogy kérdéseinkkel azonnal a mesterséges intelligenciához fordulhatunk, azonban „ingyenebéd” ezúttal sincs. Egyre több – jó esetben csak – kellemetlenség derül ki az AI mögött álló adatközpontokkal kapcsolatban, és az emberek emiatt egyre ellenségesebbekké válnak velük szemben. Amerikában mindössze néhány hónap alatt lett drámai változás zajlott le ez ügyben.
Kísérleti jelleggel elindította Kína az első víz alatti adatközpontot, amellyel a hűtést spórolnák meg – egy másik problémát pedig épp ezzel generálhatnak.
Gigasat néven épülhet meg Elon Musk új, 93 000 négyzetméteres gyára, amiben a mesterséges intelligenciát működtető műholdakat készítene.
Felpörgetni a mesterséges intelligenciát segítő adatközpontok telepítését Peking, erre pedig szemmel láthatóan a pénzt sem sajnálja. Vannak azonban hátráltató tényezők a képletben.
Az elmúlt időszakban öt nagy adatközpont terveit jelentették be a befektetők Seattle-ben, a város vezetése pedig meghallotta a helyiek elégedetlenségét.
Minden megtakarítást magába szívó fekete lyukról írt Zsiday Viktor.
Komoly felháborodást váltott ki a texasi Taylor városában, hogy a város eladta a korábban ingyen megkapott földterületet, hogy adatközpont épülhessen rajta a közpark helyett.
Nagyot fog villantani jövőre az Intel, és ezúttal az adatközpontok világára fókuszál. Várhatóan jövőre jelennek meg a Xeon 7 családba tartozó „Diamond Rapids” kódnevű, következő generációs szerverprocesszorok. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a processzorgyártó óriásit léphet előre a felhős adatközpontok és az AI szerverek piacán.
Egyre hevesebb ellenállás bontakozik ki Amerika-szerte a telepített vagy épp telepítendő adatközpontok miatt. Most épp Utah-államban terveznek egy újabb ilyen létesítményt, amit már korábban is több szakember ellenzett. Ezúttal egy fizikaprofesszor hívja fel ijesztő hasonlattal a figyelmet a környezetben keletkező károkra.
Lombardia a törvényhozás erejével igyekszik gátat szabni az adatközpontok építésének.
Nem egyszer hallhattunk már extrém helyszínekről adatközpontok telepítésénél. Egy brit cég ötlete is érdekesnek mondható: szó szerint az utcára, a felhasználók közelébe viszik az adatközpontot, amelyet intelligens utcai lámpák segítéségével építenének fel.
Egy mesés környezetben fekvő amerikai kisváros lakói komoly problémával szembesültek. A helyi áramszolgáltató úgy gondolja, nagyobb üzlet számára, ha adatközpontokhoz viszi az áramot, a lakosság pedig oldja meg másképp az energiagondjait. És ezután még csodálkozik valaki, hogy egyre hevesebb a tiltakozás Amerika-szerte az adatközpontok miatt.
Gombamód szaporodnak az adatközpontok, ahogyan mind inkább teret nyer a mesterséges intelligencia. Amerika-szerte telepítenek ilyen létesítményeket, viszont ezek megkeserítik a körülöttük élők mindennapjait. Hogy mennyire, arról most egy felmérés is árulkodik.
Az Arizonai Állami Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen hatással lehetnek az adatközpontok a helyiek életére. Az eredmény nem túl szívderítő.
