6900 km hosszú adatkábelt vezet a Meta Franciaországig, ez lesz a világ leggyorsabbja
A Meta elsőként készített 1 petabit/másodperc adatátviteli sebességgel rendelkező, tenger alatti kábelt. Mindezt úgy, hogy a kábelek mérete nem lett nagyobb.
Függetlenedni az amerikai infrastruktúrától – ez az elsődleges célja annak a valóban ambiciózus projektnek, amelynek a célja az Atlanti-óceán alatt futó, internetes adatkábel kialakítása Kanada és Norvégia között. Az elsőre egyszerűnek tűnő távközlési beruházásnak tűnő terv mögött komoly geopolitikai szándék is húzódik: a projekt a Washington és Ottawa közötti romló kapcsolatokat követi, mivel a kanadai kormány csökkenteni kívánja közvetlen szomszédjától való függőségét – írja a Tom’s Hardware a Bloomberg beszámolójára hivatkozva.
A Leif Erikson névre keresztelt projekt, ha megvalósul, több mint 4500 kilométer hosszan húzódna az óceán alatt. Norvégia déli csücskétől indulna, és Happy Valley-Goose-öbölben, Kanada keleti tartományában, Új-Fundlandon és Labradorban érne véget. Innen a föld alatt folytatódna, kanadai területen áthaladva Quebecen, mielőtt elérné Montrealt. Míg az óceán alatti rész 4500 kilométer lenne, a szárazföldivel együtt 6500 kilométer lenne a teljes hosszúsága.
A projektet szeptemberben, a kanadai kormány által szervezett globális befektetői csúcstalálkozón mutatták be, ahol a kivitelező, a norvég Bulk Infrastructure szakemberei azt állították róla, hogy „közvetlen, biztonságos, nagy kapacitású adatátvitelt biztosít a mesterséges intelligencia, a telekommunikáció és a hiperskálájú piacok számára”.
Az idézett jelentés szerint a Leif Erikson projektnek ugyan vannak támogatói, de az EU-nak és Kanadának még meg kell terveznie és jóvá kell hagynia a projektet és annak útvonalát. A megkezdéshez további finanszírozásra is szükség lesz, miután az építés várhatóan több mint 620 millió dollárba (nagyjából 200 milliárd forintnak megfelelő összegbe) fog kerülni. A Bulk egyébként jelentős kanadai befektetésekkel rendelkezik, a vállalat 65 százalékát a kanadai Sun Life Financial ingatlan-leányvállalata birtokolja, és több kanadai nyugdíjalap is befektető.
S hogy mire kell ennyi pénz? Nos, a projekt nem csupán egy tenger alatti kábel lefektetéséből áll, hanem egy teljes, több országot érintő digitális infrastruktúra kiépítéséből. A költségek közé tartozik a tengerfenék felmérése, a kábel legyártása, a speciális hajókkal végzett fektetés, az adatátviteli és áramellátó berendezések telepítése, a parti csatlakozások kialakítása. És akkor még nem is beszéltünk a kanadai szárazföldi szakaszról: az útvonal nagy része ritkán lakott területeken vezetne keresztül, ezért a nyomvonal kialakítása, a földhasználati engedélyek megszerzése és a helyi, köztük az őslakos közösségekkel való megállapodás is komoly kihívás lehet.
Azt, hogy ennek ellenére mégis csak foglalkoznak a projekttel, a már említett geopolitikai helyzet indokolja. Kanada és az Egyesült Államok hagyományosan szoros gazdasági és biztonságpolitikai szövetségesek. Az utóbbi időszak politikai és kereskedelmi feszültségei azonban arra ösztönözték a kanadai vezetést, hogy bizonyos stratégiai infrastruktúrákban nagyobb önállóságra törekedjen.
Egyelőre persze még csak tervekről van szó, azonban az már most is világosan látszik, hogy a projekt nem pusztán a hagyományos internetes kapcsolatról szól, a tervezett rendszer egyik célpiaca ugyanis az AI-ipar és a nagy méretű adatközpontok hálózati kiszolgálása. Ha megvalósul egy közvetlen Kanada-Európa kapcsolat, az több előnnyel is járhat. Közvetlenebb összeköttetést kapnának a kanadai és az európai adatközpontok, alternatív útvonal állna rendelkezésre egy amerikai útvonal meghibásodása esetén, Kanada kevésbé szorulna rá az Egyesült Államokon átvezető kapcsolatokra, és a szolgáltatók is több útvonal közül választhatnának.
Egy kábel önmagában persze nem garantál teljes függetlenséget az amerikai technológiai cégektől. Ha egy kanadai adatközpont például egy amerikai felhőszolgáltatást használ, megmarad a függőség.
https://www.youtube.com/watch?v=wuQiAKncTgg
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
