Az már jó pár hónapja kiderült, hogy a 2011-es adójogszabályokkal nem igazán jártak jól azok, akik nem jogosultak családi kedvezményre és havi jövedelmük nem éri el a 294 ezer forintot. Rogán Antal fideszes képviselő javaslatát vélhetően épp e helyzet rendezésére nyújtotta be.
Adószakmai szempontból egyetért az adójóváírás kivezetésével Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, úgy véli azonban, hogy társadalompolitikai hátrányai miatt erre hosszabb időszak alatt kellene sort keríteni.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke szerint az adórendszer változása - ezen belül az adójóváírás csökkentése - lyukat ütött a béreken.
A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben.
Az adójóváírás fokozatosan szűkül, de nem szűnik meg három év múlva sem, így a legalacsonyabb jövedelmek után később sem kell adózni. A minimálbér adómentességét viszont eltörlik.
Az önkormányzati választások előtt egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a tervezett 16 százalékos egykulcsos adó bevezetésével kapcsolatban. Az mindenki számára egyértelmű, hogy az adójóváírást és a szuperbruttót meg kell szüntetni, mert szükségtelenül torzítja az adórendszert. A végcél az egykulcsos adó, de ahhoz, hogy ne legyenek kárvallottjai az átállásnak, négykulcsos adótáblára van szükség. Hogy nézne ki mindez a gyakorlatban?
Az adójóváírás kivezetésének bejelentése megmozgatta az érdekképviseletek és a szakértők fantáziáját is. Kiket és hogyan kell kompenzálni a kieső nettó bér miatt?
Azzal, hogy megismertük az adójóváírásra vonatkozó legfontosabb szabályt az adóelőlegnél, mindjárt havi 15100 forinttal több lehetett a nettó fizetésünk. További tízezreket spórolhatunk a májusi adóbevalláskor, ha ismerjük az adójóváírás csínját- bínját.
A Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint 8 ezer forinttal kellene csökkenteni az adójóváírást ahhoz, hogy az állami bevételek 140 milliárd forinttal nőjenek. A számítás azonban hibás, a GKI, az Adózóna szakértője szerint, rossz adatokkal számol.
Az egyik legjelentősebb jövő évi változás az adózásban a jövedelemkorláthoz nem kötött, már az első gyermek vállalását is támogató családi adókedvezmény. Eszerint egy és két eltartott után 62 500 forinttal, három eltartott esetén 206 250 forinttal lehet az összevont adóalapot csökkenteni. Közelebbről is szemügyre vettük a részleteket, s kiderült, hogy nem mindenki örülhet.
Alighanem hiba csúszott a számításba, amikor a költségvetési törvényjavaslatot benyújtották, ugyanis majd 37,7 milliárddal kevesebb adóbevételkieséssel számol a körmány, mint amennyi a háttérszámításokból következik. Eszerint 314 helyett 347,7 milliárd forint lenne a hiány.
Az adójóváírás bevallása kapcsán ismét jogértelmezési polémia alakult ki, pedig szó sincs konspirációról, az adhatóság nem "gyárt" plusz költségvetési bevételeket az adójóváírás csűrés-csavarásából - mondta az Adózónának Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.
A húsvéti ünnepek előtt kézhez kapják áprilisi fizetésüket a közszférában dolgozók - közölte Szollár Domokos csütörtökön.
A munkavállalónak külön kérnie kell, hogy az adójóváírást havonta megkapja, ellenkező esetben az éves összeget jövőre egyben utalja vissza neki az adóhivatal - közölte a kormányszóvivő a szerdai tájékoztatón.
A 2010-től érvényes adócsökkentéssel kapcsolatosan sem az adóhatóság, sem a munkáltatók általában nem tettek eleget maradéktalanul tájékoztatási kötelezettségüknek. Ennek következtében a magánszemélyek jelentős körét kár érte: a várt adócsökkentés helyett a nettó jövedelmük csökkent.
Milyen munkarendet határozhat meg a munkaadó? Milyen jogai vannak a munkavállalónak az évközi adójóváírással kapcsolatban? Áthelyezhető-e a munkavállaló más munkakörbe, s ez hogyan érinti a fizetését? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
