Gazdára várnak a Mal Zrt. autói, laboratóriumai, gyártóeszközei és irodai berendezései és ajkai szolgálati lakások, sőt maga a vörösiszap is. A cég 170 milliárdos hátralékának így is csak a töredékét szedhetik össze.
Február végéig 32 ezer ingatlant fogadott be az adósságmentesítő szervezet, a kvóta 35 ezerről szól.
Spanyolország eddigi legnagyobb vállalati csődje várhat az Abengoa vállalatra, amely a 9 milliárd euróra növekedett tartozása átstrukturálását kéri a hitelezőitől.
A devizahiteles sokk ma is és még minden bizonnyal jópár évig érzeteti hatását a lakossági hitelezésben. A veszteségek hatására a lakosság inkább megtakarít és eszébe sem jut hitelt felvenni. Emiatt 11 éve nem volt olyan alacsony szinten az eladósodottság, mint most. Sőt, mára átestünk a ló túloldalára, hiszen a magyar hitelállomány 29 százalékkal marad el a régiós átlagtól. Drámai változás rövid távon aligha várható, ám közép távon már lehet számítani a hitelezés lassú bővülésére. A Bankmonitor.hu szakértői írásában a magyar lakosság hitelfelvételei elemzi nemzetközi összevetésben.
A minap kormányülésen kiemelt téma volt a felsőoktatás helyzete. A felelős államtitkár szerint az intézmények anyagi helyzete ma stabilabb, mint a három évvel ezelőtti drasztikus megszorítás után, és ez nagyrészt a kancellároknak köszönhető. Valójában jelentős mértékben Brüsszelnek, illetve azoknak a rektoroknak és oktatóknak, akik az uniós pénzeket megnyerik akadémiai feladatokra, melyből aztán az alapműködésre is költenek. Nem igazán szabályosan.
Az Erste magyarországi csoportjánál az elszámolás újabb szakaszában több mint 160 000 levelet adnak postára, a CIB csoport elszámolással érintett társaságai pedig mintegy 109 000 forint alapú, vagy deviza alapúnak nem minősülő deviza szerződéssel kapcsolatosan számolnak el.
Barcza György szerint nincs veszélyben a tervezett adósságráta, a költségvetési számok tartásával pedig 2018-ra elérhető lesz a 70 százalék körüli arány, amivel a magyar mutató már megközelíti a régiós átlagot.
