A gyerek különóráját le kell mondani, de a gyógypedagógiai fejlesztést továbbra is meg lehet tartani – ilyen és ehhez hasonló kötelezettséget kell vállalniuk azoknak, akik belépnek a családi csőd tervezett intézményébe. Vigyázat, ez nem a könnyű menekülés útja, brutális évek várnak arra, aki beleugrik, és az adósság eltűnésével köddé válhat akár a teljes vagyon is. Azért vannak jól működő külföldi példák.
A külső adósság 2009 első negyedévében volt a csúcson, több mint 60 százalékon, most a GDP-hez mérten 33 százalék közelébe csökkent.
A szlovén kormány is azon gondolkodik, hogy csakúgy, mint nemrég Horvátország, ők is elengedjék a legszegényebb polgáraik adósságát.
A családi csődvédelemről szóló jogszabálytervezet szerint azok léphetnének be a csődvédelembe, akiknek több mint 200 ezer, de kevesebb mint 40 millió forint tartozásuk van – erről Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője beszélt a Magyar Nemzetnek.
Átvállalja az állam a Komlói Egészségcentrum elmúlt években felhalmozódott 347 millió forintos tartozását. Az adósságrendezés április elsejéig megtörténik – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár kedden, a helyszínen.
A brit pénzügyminiszter a világgazdaságot fenyegető legnagyobb veszélynek tartja a Görögország és az euróövezet közötti adósságvitát, és arra intette a feleket, hogy cselekedjenek felelősen ebben a helyzetben.
Görögország május végéig átfogó megállapodásra akar jutni pénzügyi helyzetéről, és mostantól nem kér újabb hiteleket - közölte vasárnap Párizsban az új görög kormány pénzügyminisztere.
A görög adósság elengedése ellen foglaltak állást német politikusok hétvégi sajtónyilatkozataikban. Angela Merkel kancellár nem lát lehetőséget az adósság további csökkentésére, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter pedig felelőtlenségnek tartana egy ilyen lépést.
Meghaladta a 100 milliárd forintot, és ezzel csúcsot döntött tavaly a költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága. A legnagyobb adósok továbbra is a kórházak, amelyek a beígért központi konszolidációra várnak, a beszállítók helyzete egyre kilátástalanabb – írja a Világgazdaság a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva.
A legtöbb, 82 milliárd forintot is meghaladó kifizetetlen számlát, ezzel a tartozások majdnem 70 százalékát kórházak, iskolák, kulturális intézmények tolják maguk előtt, a legnagyobb adósságterhet továbbra is a kórházak viselik.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ többek között olyan háttértevékenységeket fog ellátni, mint az ingatlanfenntartás, a karbantartás, az őrzés-védelem, a takarítás és a beszerzések bizonyos köre.
Az Európai Bizottság kedden közzétette őszi gazdasági előrejelzését a magyar gazdaságról. A GDP idén 3,2 százalékkal nőhet, jövőre viszont 2,5 százalékra lassulhat a gazdaság növekedése. A munkanélküliség 8 százalék alatt stabilizálódhat, az infláció pedig 2016 környékére 3 százalékra kúszhat fel. A költségvetési deficit 2016-ra 2,5 százalékra mérséklődhet. A magas devizaadósság miatt viszont a forintárfolyam érzékenyen reagálhat a nagy jegybankok monetáris szigorítására, a gyenge külső kereslet pedig alacsonyabb növekedést és inflációt hozhat. Az orosz-ukrán válság esetleges elmélyülése viszont súlyos károkat okozhat Magyarországnak.
Idén van a 100. évfordulója az első világháború kirobbanásának, a legtöbb érintett országban már év elejétől zajlanak a megemlékezések. A naponta 6 ezer katona halálát követelő vérontás nem csak rengeteg emberéletet vitt el, hanem nagyon komoly pénzmennyiséget is. Egyes államok még most is fizetik akkor felvett hiteleiket.
Szinte hihetetlen, de igaz: az Egyesült Államok fogyasztásra épülő gazdaságát most ugyanazok a hitelek hajtják, amelyek miatt 2007-2008-ban kirobbant a gazdasági, pénzügyi világválság. Az ingatlanok helyett ugyanakkor most a gépjárművek vannak a fókuszban, emellett újra olyanok is kapnak hitelt, akiknek egyáltalán nem lenne szabad kölcsönt adni.
Éves szinten 30 százalékkal nő a kifizetetlen áramszámlák összege Görögországban, a többségi államú tulajdonú áramszolgáltató így egyre inkább a pénzügyi szakadék felé halad.
Félkarú rabló mentett meg a börtöntől egy befizetetlen bírság miatt körözött német férfit.
Nincsenek működési problémák a BKV-nál, az adósságállomány esedékes törlesztőrészletét és a béreket is ki tudják fizetni – ezt mondta a főpolgármester a HírTV Magyarország élőben című műsorában kedd este. Tarlós Istvánt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az Origo információi szerint nincs pénze a BKV-nak a szeptember 30-án esedékes 2,4 milliárd forintos adósságtörlesztésre és az október 7-én esedékes 3 milliárd forintnyi bérköltségre.
Az MNB fogja szabályozni, mekkora hitelt vehetünk fel. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató az ügyfelek legális jövedelmének arányában korlátozza a még vállalható törlesztési terheket. A hitelfedezeti mutató a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. Az viszont továbbra is nagy kérdés marad, hogy mennyire fehérednek majd az új szabályozás miatt a jövedelmek.
Van igazi hitelkártyája? Ha igen, akkor itt a Kánaán, hiszen a bank jövedelmének többszörösét is rendelkezésre bocsáthatja, gyakorlatilag szabad felhasználásra, így vásárlásra, utazásra, jöhet minden, ráadásul egy ideig kamatmentesen. Kevesen figyelnek azonban arra, hogy az így felhasznált pénz egy meghatározott idő után nagyon drágává válik, s nemcsak hogy oda a kamatmentesség, de a limitidőn belül vissza nem fizetett összegeket nagyon komoly kamat terheli. Sőt, készpénzfelvételnél már a felvétel napjától. A Pénzcentrum mutatja meg, hogyan nem ingyenes a kamatmentes hitelkártyapénz.
Nem jó a devizahitel, sokan, sokféle hibát vétettek a devizahitelezés felfutása kapcsán, és érdemes lett volna nemzetközi példákat is megnézni, hogyan lehetett volna gátat szabni az elharapódzó hitelezésnek. Róna Péter és Surányi György közgazdászok egy beszélgetésen értekeztek arról, szerintük hol siklott félre a devizahitelezés, mik vezettek el a mostani helyzethez. Sok mindenben nem értettek egyet, ám a két közgazdász között ugyanakkor egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma megoldása az lehet, ha valamilyen szinten forintosítják a devizahiteleket.