#agy





Agyunk a legprecízebb, egyben legpontatlanabb időmérő

Honnan tudjuk, mennyi az idő? Hogyan tudjuk megmondani, hogy mennyi időt töltöttünk valahol, anélkül, hogy ránéznénk az óránkra? Miért tűnik ugyanannyi idő egy pillanatnak, vagy akár hosszú óráknak, attól függően, hogy mit csinálnunk? Agyunk időérzékelő rendszere az emberi szervezet egyik legösszetettebb és legérdekesebb része, amelynek teljes működését még a kutatók sem ismerik pontosan.









Az agymágnesezés gonosszá tesz

Megváltoztatható az emberek morális ítélete agyuk egy részének gátlásával, mutatták ki amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) hétfőn megjelent számában.


Az emberi agy zsugorodott az évezredek során

Az emberi agy valamelyest "összezsugorodott" az évezredek során, térfogata 15-20 százalékkal kisebb, mint a cro-magnoni emberé volt - derült ki egy huszonnyolcezer éves koponya alapján történt háromdimenziós agyrekonstrukciónak köszönhetően.


Testünkkel is gondolkozunk, nemcsak az agyunkkal

Brit – pontosabban skót – tudósok az Aberdeeni Egyetemen „hihetetlen” eredményre jutottak kísérleteik során: testünk is részt vesz ugyanis szerintük a gondolkodásban. Ha a jövőre tekintünk előre, akkor például egy kicsit előredőlünk, ha pedig a múltra emlékezünk, akkor egy kicsit hátra. Ennél érdekesebb kísérletek is voltak korábban, amelyeket most a New York Times összegzett.






Okosabbak maradhatunk a napozástól

A bőrráktól való félelem és emiatt a napozástól való ódzkodás a D-vitamin szint csökkenéséhez, így pedig hosszabb távon akár elbutuláshoz is vezethet - így összegezhető két új angliai tanulmány is, amelyet a Scientific American című tudományos lap idéz.