A tudósok mindezek alapján úgy vélik, hogy a széles körben elterjedt szemlélettel szemben mégiscsak voltak különbségek a neandervölgyi ember és a Homo sapiens szellemi képességei között - derült ki a Current Biology című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból.

Mivel a neandervölgyieknek és a modern embernek hasonló nagyságú volt az agya, a szakemberek eddig abból indultak ki, hogy kognitív képességeik is hasonlítottak. A modern ember agyának belső struktúrája azonban jelentősebb az agy méreténél. A lipcsei tudósok szerint a Homo sapienst az agy fejlődésének egy korai fázisa különbözteti meg a neandervölgyitől.

A kutatók neandervölgyiek fosszilis koponyákban megmaradt agylenyomata alapján végezték vizsgálataikat, döntő fontosságú leletnek egy Franciaországban 1914-ben talált neandervölgyi csecsemő csontjai bizonyultak. A maradványok egy múzeum raktárában kallódtak, mire 90 év múltán felfedezték őket. A csontokat komputertomográffal világították át, majd a Max Planck Intézet Virtual Reality (Virtuális valóság) elnevezésű laboratóriumában rekonstruálták. Ez kimutatta, hogy az agy mérete a neandervölgyi és a modern embernél hasonló volt, azonban eltérés mutatkozott az agy fejlődési mintáiban.

"Sok régészeti lelet mutat arra, hogy viselkedésbéli eltérések voltak a neandervölgyiek és a modern ember között. Eredményeink rávilágítanak azokra a biológiai mechanizmusokra, amelyek ezek alapjául szolgálhattak" - mondta a lipcsei intézet emberi evolúcióval foglalkozó részlegének vezetője.

A kutatások már a közvetlenül a születés utáni fejlődésben jelentős eltéréseket mutattak ki. Ismert, hogy a modern embert csak néhány gén különbözteti meg a neandervölgyitől, ezek azonban fontosak az agy fejlődése szempontjából. A lipcsei tudósok bíznak abban, hogy az új információk révén jobban meg lehet érteni ezeknek a géneknek a működését a mai modern embernél.