A modern ember (Homo sapiens) átlagos agytérfogata 1500 köbcentiméterről 1359 köbcentiméterre, egy teniszlabda méretével csökkent ez idő alatt. A nők - egyébként átlagosan kisebb - agytérfogata arányaiban ugyanennyivel lett kisebb. Az agytérfogat megállapításához Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában fellelt koponyákon végeztek méréseket.

Mint John Hawks, a Michigani Egyetem kutatója a Discover magazinnak elmondta, egy "evolúciós pillanat" alatt ment végbe az emberi agy ilyen mértékű zsugorodása. Az antropológusok szerint minél nagyobb és erősebb az ember, annál több szürkeállományra van szüksége.

David Geary, a Missouri Egyetem pszichológia professzora 1,9 millió évestől 10 ezer évesig tanulmányozta őseink és rokonaik előkerült koponyáit. Munkatársaival úgy találta, hogy az agy mérete csökkent, ahogy a népességsűrűség nőtt. "Amint az összetettebb közösségek kialakultak, az agy kisebb lett, mert az embereknek nem kellett olyan eszesnek lenniük ahhoz, hogy életben maradjanak" - magyarázta Geary a francia hírügynökségnek.

A méret csökkenése azonban Brian Hare, a Duke Egyetem antropológusa szerint nem azt jelenti, hogy a modern ember butább lenne, mint elődei, hanem inkább azt, hogy az intelligencia összetettebb formáit fejlesztette ki.