Csak hárman szavaztak nemmel az alkotmánymódosításra
Bár az alaptörvény-módosítást csak a Fidesz–KDNP képviselői szavazták meg kedden délelőtt, az ellenzéki képviselők közül csak hárman nyomtak nemet.
Bár az alaptörvény-módosítást csak a Fidesz–KDNP képviselői szavazták meg kedden délelőtt, az ellenzéki képviselők közül csak hárman nyomtak nemet.
A Fidesz–KDNP-nek nem sikerült kétharmados többséget állítania a betelepítést tiltó alaptörvény-módosításhoz.
Két átszavazó ellenzéki képviselővel már megvolna a kétharmados többség a keddi alaptörvény-módosításhoz. Ön szerint sikerült elfogadtatni a javaslatot?
Kedden délelőtt szavazott a parlament arról az alaptörvény-módosításáról, amelyet az egyébként érvénytelen kvótanépszavazás eredményére hivatkozva kezdeményezett a kormány. Az elfogadásához kétharmados többség kellett volna, de csak a kormánypártok szavaztak igennel.
Bár az elbukott kvótaügyi népszavazás után kulcskérdésnek tűnt, a Fidesz új stratégiája szerint nem dráma, ha nem megy át kedden a kétharmados többséget igénylő alaptörvény-módosítás.
Ekkor eldől a fideszes Gulyás Gergely szerint az is, kik képesek túllépni a pártpolitikai érdekeken, és kik támogatják a nemzeti ügyet.
A háborúban még csak egy kis csata dőlt el a Jobbik javára, de a végkimenetel tekintetében inkább a kormánynak áll a zászló.
Ha november 8-án módosítják az Alaptörvényt, pontot kell tenni egy sztori végére, amelyet a Fidesz valószínűleg inkább folytatna azzal, hogy a Jobbikot teszi meg bűnbaknak. Elemzők nem látnak olyan forgatókönyvet, amelyből a Fidesz itthon rosszul jöhetne ki.
A Jobbik egyetértett az alaptörvény-módosítás tervezett szövegével, de fenntartotta, hogy a letelepedési kötvény megszüntetése esetén támogatja csak a módosítást.
A hvg.hu információi szerint immár biztos, hogy megszűnik a konstrukció. Kivezetéséről akár 2 hét múlva szavazhat is a parlament, talán – elébe menve a Jobbik követelésének – még a migrációellenes alaptörvény-módosítás előtt.
Tuzson Bence szerint a Jobbik nem akarja figyelembe venni az emberek akaratát. A Jobbik a letelepedési kötvények árusítását szabta beleegyezése feltételéül.
Akár el is maradhatott volna az alkotmánymódosításról tartott, ötpártira tervezett egyeztetés, hiszen először az MSZP, később egy jókora kavarodásra hivatkozva az LMP is lemondta a részvételét. A Jobbik mentette meg az eseményt, amit hamarosan Vona-Orbán-csúcs is követ majd.
Az MSZP leszögezte, érvénytelen népszavazásra hivatkozva nem lehet az alaptörvényt módosítani.
A parlamentben a jobbikos képviselők szavazatával átment a terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe implikálása, de az MSZP és az LMP is megszavazta a BM terrorellenes csomagját.
Kósa Lajos az "elektronikai harc", a felderítés és a különleges rendeltetésű erők bevetésének fontosságát hangsúlyozta.
Már a jövő héten beadja a Fidesz az újabb, a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítás javaslatát, két hét múlva már tárgyalhat is róla a parlament.
Kigyomlálva mehet a parlament elé a Honvédelmi Minisztérium terrorveszély-helyzetről szóló alaptörvény-módosítási javaslatcsomagja. Nincs már szó tévéstúdiók megszállásáról, kijárási tilalomról, nyilvános gyűlések tilalma és csak 15 napig tarthat a terrorveszély-helyzet, ezután a parlament felhatalmazása szükséges. Az LMP és a Jobbik is rábólinthat a csomagra, az MSZP viszont most sem ment el a tárgyalásokra.
A kormány jelentősen módosított alaptörvény-módosítási javaslata ellenére sem ül le az MSZP az erről szóló pénteki ötpárti egyeztetésre, mert csak hétfőn tisztázza, mi legyen az álláspontja.
Ritka pillanat, amikor a magyar kormány engedményeket tesz az ellenzéknek, de úgy tűnik a Honvédelmi Minisztérium alaptörvény-módosító csomagja annyira fontos a kabinetnek, hogy hajlandó a kompromisszumokra. Bár létezhetnek a döntést sürgető szakszolgálati jelentések, ezek nem nyilvánosak. Az egyezkedés annyira jól alakul, hogy még az sem kizárt, szocialistákat is sikerül visszacsalogatni a tárgyalóasztalhoz.