Több jelentős ponton változott az alaptörvény-módosítás tervezete a terrorveszélyhelyzet elrendelésével kapcsolatban – írta a Magyar Idők. A módosítással párhuzamosan a honvédelmi tárca a terrorfenyegetés miatt kezdeményezni fogja a kabinetnél a nemzeti biztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia átdolgozását.
Nem lesz Fidesz–Jobbik-alku. Az ellenzéki párt a terrorfenyegetettség ürügyén benyújtott módosítások közül csak az általa indokoltnak tartottakat támogatja.
Mindenki megkaphatja a csokot, aki igényli, a kormány egyszerűsített építési szabályokat akar, a közoktatást érintő kérdésekben pedig tárgyalásokat. Az idén legalább hatezer embert küldenek el a kormányhivataloktól, de aki önként kilép, az extra támogatást kapna. Ha nem megy át a parlamenten az új alaptörvény-módosítás, akkor mérlegelnek más lehetőségeket is - Lázár János és Kovács Zoltán ismét Kormányinfót tartott. Cikkünk folyamatosan frissül.
A jobbikos politikus nyilvánosságra hozta a 30 évig nem nyilvános dokumentumot, ami alapjául szolgál annak az alaptörvény-módosításnak, amely szerint bekerülne az alkotmányba a terrorveszély intézménye. A Jobbik – bár az elején még támogatta alapjaiban a javaslatot – később úgy vélte, jogalkotói túlkapások is vannak a javaslatban. Novák Előd azt mondja, vállalja a szabadságvesztést is, lemond mentelmi jogáról, ám a Btk. szerint erre semmi szükség sincs, mert amit tett, nem bűncselekmény. Mentelmi jogról lemondani pedig nem is lehet.
Egy újabb, hatodik rendkívüli helyzetet hozna be a jogrendbe a honvédelmi tárca javaslata: a jövőben terrorveszély esetén is be lehetne vetni a katonaságot. Az alaptörvény jelenleg veszélyhelyzet, váratlan támadás, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és szükségállapot esetén engedi meg a különleges jogrend bevezetését.
Az MSZP visszacsempészné az Alaptörvénybe a szociális biztonsághoz való jogot, illetve rögzítene bizonyos szociális ellátásokat is.
Ismét trükkös módon kerül meg egy maga alkotta szabályt a Fidesz, hogy még jobban felpörgesse a parlamenti munkát. Egy másik ügynek, a földvisszaszerző inkviziciónak viszont harmadjára kell nekifutni, hiszen eddig kétszer is elnapoták. Két év után leporolja az Országgyűlés a népszavazásokról szóló törvényt, talán megunták, hogy már a seggnyalásról is népszavazást szeretne valaki. Jön a választók törvényes utaztatása, 70 éves koruk után is ítélkezhetnek az alkotmánybírók, és a Nemzet Művésze lesz egy cirkuszosból is.
Állítólag a nemzetközi támadások ürügyeit akarja megszüntetni a kormány azzal, hogy újraírja az alaptörvény ötödik módosítását. Az új változat megfordítja az egyházak elismerésének logikáját, és elvileg megteremti a lehetőséget arra, hogy a kereskedelmi médiában is legyenek kampányhirdetések. Utóbbihoz viszont az is kell, hogy magáncégek hajlandók legyenek ingyen műsoridőt adni a politikai hirdetésekre.
Az MSZP szerint az alaptörvény ötödik módosításának elkészítésével a kormány elismeri, hogy "tovább mállik a gránitszilárdságú Fidesz-alaptörvény" - fogalmazott Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján.
