Rejtélyes körülmények között, a múlt ködébe vesző névadással született egy kelet-ukrajnai New York, amelyt az oroszok 9 éve próbálnak bevenni. Ez egyelőre nem sikerült, de a donbaszi New York veszélyesen közel van az orosz támadások alatt lassan megroppanó Bahmuthoz.
Bár sokan úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok költöztette először Jeruzsálembe izraeli nagykövetségét, valójában van egy állam, amely majdnem 60 évvel megelőzte. Ha Magyarország is meghozza ezt a döntést, azzal felbátoríthat más uniós tagállamokat is, de a végén minden attól függ majd, hogy ki melyik oldalon áll.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin pár nap eltéréssel elmondott beszédükben szinte azonos hevességgel támadták az értékromboló dekadens Nyugatot. A NATO-ellenes kirohanásukban már voltak árnyalatnyi különbségek, igaz, az egyikük közvetlen ellenségének tartja a szövetséget, a másik pedig az egyik tagországát vezeti.
Mi számít közösség tagja elleni erőszaknak? Ha antifasiszták azt gondolják kiszemelt áldozatukról, hogy neonácik? Az már nem, ha neonácik gondolják azt az áldozataikról, hogy antifasiszták? Kell, hogy azok legyenek, hogy a tényállás megalapozott legyen? A politikai szélsőséghez tartozás egyben védett közösséget is jelent? Egy neonáci védekezhet majd a bíróság előtt azzal, hogy kiszemelt roma áldozatát azért verte meg, mert antifasisztának vélte, hátha így elkerülheti a közösség tagja elleni erőszak vádját? Erről kérdeztünk jogvédő szervezeteket.
Kettős játékot játszik a Közel-Keleten a magyar diplomácia. Egyszerre szeretnének jóban lenni Jeruzsálemmel és Teheránnal is, ami azért néha nehezen összeegyeztethető. Az, hogy mit szól a tüntetéseket véres kézzel leverő rezsim felé gyakorolt gesztusokhoz a többi uniós tagország, úgy tűnik, sokadrangú kérdés. A külügy szerint a józan ész és a pragmatikus politikai hozzáállás a fő.
Saját kollégája buszának üzemanyagát dézsmálhatta egy Volánbusz-sofőr, akit a szakszervezet szerint le is videóztak közben, a busztársaság viszont állítja, az a felvétel semmit nem bizonyít. Mégis beadatták a férfivel a felmondását.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kórházi programja során már 2018-ban mozgó orvosi rendelők érkeztek Szíriába – most óriási hasznukat veszik, pedig eddig is nehéz volt a helyzet a háború sújtotta országban. Az aktuális állapotokról Solymári Dániel, a szeretetszolgálat nemzetközi programjainak vezetője beszélt a hvg.hu-nak.
Eddig több mint tízezer áldozata van a hétfő hajnali dél-törökországi és észak-szíriai földrengésnek, de szakértők szerint még jócskán növekedhet ez a szám. Az is látszik azonban, hogy nem jut mindenhová ugyanannyi segítség. A mentőcsapatoknak olyan helyszínekre kellene eljutniuk, ahol nemrég még fegyverek ropogtak.
Egyre többen betegednek meg itthon, országszerte sok helyen szinte teljes iskolai osztályok és ovis csoportok mennek betegállományba, mert a gyerekek a legjobban érintett csoport. A Covid ki-, az RSV és az influenza befutóban.
Átfogó és teljeskörű orosz támadással számol az ukrán hadvezetés az elkövetkezendő hetekben, legalábbis azt feltételezik, hogy az oroszok vélhetően még a nyugati harckocsik és fejlett fegyverek szállítmányainak a beérkezése előtt szeretnék eldönteni a háborút, ha lehet, még az invázió megindításának évfordulójáig.
A New York Times és a Wall Street Journal névtelen amerikai tisztviselőktől származó információkra alapozva azt állítja, hogy a támadás mögött az izraeli titkosszolgálat, a Moszad áll. Az eset különlegességét az időzítés és a célpont környezete is adja.
A lassan egy éve húzódó orosz invázió a szomszédos Ukrajna létezését több irányból kezdte el pusztítani, a túléléséért küzd az ukrajnai értelmiség is. Az ukrán egyetemistáknak egyetemi kurzusokat szerveztek Budapesten is. Ez egyfajta terápia is számukra az magas szintű egyetemi oktatás folytonossága mellett.
Tizenegy nappal a január 12-i rendőrgyilkosság után az ORFK háttérbeszélgetést rendezett a sajtó számára, ahol egyedül maga a konkrét eset maradt tabu, de az ezzel kapcsolatban felmerült körülményekről általánosságban igen. Kiderült, hogy nőtt a rendőrök ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, integrálhatják a határvadászok egy részét a rendőrségi állományba, és minden rendőrautóban van minden járőr számára egy lövedékálló mellény.
Hogyan lehet megvizsgálni, gyógyítani valakit, aki a bombázások és a folyamatos menekülés miatt sírórohamot kap? Mi alapján dől el, hogy a karjában csecsemőt tartó fiatal nő, vagy a már csak a halált váró idős asszony kapjon-e ellátást? Miért lehet valakinek fontosabb az ortodox karácsony megünneplése annál, hogy megmentsék az életét? Csigó Katalin klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Spányik András, orvos, pszichoterapeuta, a Panoráma Poliklinika alapítója a nehéz helyzetben lévő embereknek orvosi ellátást szervező MedSpot Alapítvány segítségével már sokadik alkalommal utaztak ki Kárpátaljára, hogy az odaérkező hatalmas számú belső menekülttel foglalkozzanak. Velük beszélgettünk a magyar határtól alig pár kilométerre tomboló humanitárius válságról.
Az egy héttel ezelőtt történt rendőrgyilkosság óta kétszer álltak ki a hatóságok a sajtó elé, kérdésekre viszont egyszer sem válaszoltak. Helyette inkább a "légből kapott információkat", "alaptalan sajtóértesüléseket" és a "dilettáns megállapításokat" emlegettek. Márpedig ezeket csak a rendőrség képes a helyükre tenni: ha válaszol.
Sok részlet még nem ismert a csütörtök esti rendőrgyilkosság ügyében, de az már látszik, hogy a támadóról a környezetében korábban is az a kép alakult ki, hogy indulatos, agresszív ember. A rendszerváltás utáni magyarországi rendőrgyilkosságoknál volt, hogy tapasztalt bűnözők öltek, volt, hogy begőzölt garázdák. Az életüket veszítő rendőrök között akadt főtörzsőrmester, és több főnyomozó is.
Láda méretű külső akkumulátorok, sízoknik és profi ruházat, amiben elviselhetőbb átvészelni a frontvonalban töltött hidegebb napokat – így segített egy civilekből álló társaság a kárpátaljai zászlóaljban harcoló katonákon, akiknek soraiban magyarok is akadnak bőven. A magyar nemzetiségű katonák részt vettek többek között a Harkiv környéki települések visszafoglalásában is, amiről tavaly október közepén egy lyukas 56-os magyar zászló kíséretében számoltak be a harctérről.
Ébresztő! Arcmosás, fogmosás, öltözés, kakaó, reggeli – így indul a reggel egy átlagos hétköznap a magyar gyerekek jó részének. Kialudt a tűz, jó, ha 10 fok van, mindenki egy szobában ébredezik, nincs reggeli és nincsen kakaó, sőt jövőből sem jut sok – így pedig egy másik részének. Karácsonykor talán több fókusz jut rájuk is. Az észak-borsodi Szendrőn néztük meg, hogy ez mire elég. Helyszíni riportunk következik, ahol megpróbálunk eljutni a „boltocskázó" uzsorásoktól a tanodában nyugalomra találásról éneklő angyalarcú gyerekekig - a földi pokoltól a meleg burokba zárt valamiig, amit jobb szó híján boldogságnak neveznek.
A miniszterrel és az államtitkárral is farkasszemet nézhettek a tanárok pénteken. Sokan most úgy érzik, minden remény elszállt, nincs esély átfogó, pozitív változásokra a közoktatásban. Mások viszont nem adják fel, inkább változtatnának a stratégián.
Elvileg nem is lehetett volna vizsgát tartani abban az egyetemi épületben, ahol hetek óta csak temperáló fűtés van, a hallgatóknak mégis fagyos körülmények között kellett írásbeli vizsgát tenniük.