"Miután Magyarország elnöksége ünnepén elijesztette EU-Európát problematikus sajtótörvényével, most új alkotmányt készít elő – de az is tele van furcsaságokkal" - írja a Der Tagesspiegel szerzője a lap véleményrovatában.
Dúró Dóra kifogásolta, hogy nem kapott támogatást az a javaslatuk, amely magyar tulajdonban tartotta volna a föld- és ivóvízvagyont, de nem támogatták a kormánypárti képviselők egyebek mellett az ügynöklisták nyilvánosságra hozását, a halálbüntetés visszaállítását vagy a privatizáció jogszerűségének felülvizsgálatát sem.
Április végére új alkotmánya lesz Magyarországnak. A tervezett szöveggel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. De mit gondol az alkotmányjogász az újdonságokról?
Robert Fico szerint Orbán Viktor politikája a revizionizmuson alapszik és konfliktust eredményezhet Közép-Európában, az új magyar alkotmány pedig az irredentizmus terjesztését szolgálja.
Az LMP szerint a XXI. század rendkívül változó családképe nem jelenik meg az új alkotmányban - mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Ertsey Katalin.
Nem az ellenzéki pártok tartoznak magyarázattal, hogy miért nem vesznek részt a most zajló alkotmányozási folyamatban, hanem a kormánypártok, hogy miért bocsátkoztak bele ebbe az illegitim alkotmányozási kalandba. Miért kísérelik meg egy közösnek szánt norma- és szabályrendszer paragrafusokba foglalását, amelyet az ellenzéki pártok nélkül készítettek elő, és az LMP és az MSZP távollétében vitatnak meg?
Jelenleg jogászok vizsgálják, hogy az alkotmányos esküben, illetve az azzal lényegében egyenértékű fogadalomban érintettek száma hogyan terjeszthető ki a legszélesebb körre - írja a Népszava.
Az életfogytig tartó szabadságvesztés is bekerülhet a készülő alkotmány szövegébe - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, amikor felkereste a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát, ahol az új alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívre adott válaszokat dolgozzák fel.
Gulyás Gergely, az alkotmányszövegező bizottság fideszes tagja a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy azért kell jogtechnikai módosítás, mert el akarták kerülni a jelenlegi, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény elnevezésre emlékeztető formulát.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint alapvetően új minőséget teremt a korábbiakhoz képest a kormánypártok alaptörvény-javaslata a családi értékek és a fiatalok érdekeinek védelme tekintetében.
A fordításból - mely az Európai Parlament néppárti frakciójának nyilvános meghallgatására készült - kimaradt például a nemzeti hitvallás - írja a Népszabadság.
A Magyar Természetvédők Szövetsége közleménye szerint a tervezet nem rögzíti az egészséges környezethez való jogot, ehelyett az állam környezetvédelmi kötelezettségei kerülnek túlsúlyba.
Az alkotmányjavaslatuk benyújtásával nem zárul a szövegpontosítás lehetősége.
Törvényjavaslatot nyújt be az MSZP, azt kezdeményezve, hogy az új alkotmány koncepciójának elfogadásához négyötödös parlamenti többség legyen szükséges, az alaptörvény pedig csak akkor léphessen hatályba, ha azt két egymást követő Országgyűlés hagyja jóvá kétharmados többséggel - jelentette be Mesterházy Attila pártelnök, frakcióvezető a szocialista képviselőcsoport vasárnapi ülése után.
"Az új alaptörvény tervezete szerint a váltás egyelőre szimbolikus, az állami jelképek katalógusa mellett a jogfogalmak határozatlanok, kemény garanciák helyett a további törvényhozásra épül, míg a régi bajok megmaradnak. Az alkotmányozásból kivonult az ellenzék összes pártja, és minden afelé tart, hogy az új alkotmány egyedül a Fidesz alaptörvénye lesz" - fejtette ki Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádióban.
