Alaptörvény: veszélyben a békés kormányváltás
„A közhatalmi szerkezet erőteljes ideológiai körítéssel végrehajtott és az új alaptörvényben előirányzott túlbiztosítása végletesen megmerevítheti a politikai rendszert” – véli Mink András történész.
#alaptörvény
Kövér László: elkerülhetetlenek voltak a viták az alkotmányról
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: maximum "szépészeti és esztétikai szempontból" tartja a vitákat jogosnak és elfogadhatónak.
Ezúttal egy cseh lap ostorozza a magyar alaptörvényt
Az Euró című vezető cseh gazdasági hetilap Egy arrogáns párt alkotmánya címmel közöl írást az új magyar alaptörvényről.
Lesújtó kritikát közölt Orbánról és az alaptörvényről a Die Welt
Törvény általi ideológia, fasizmus a mindennapokban: hogyan veszélyezteti az új magyar alkotmány a demokráciát - Bepillantás a tomboló változatlanság országába - áll Paul Jandl "A Fidesz mindenek felett" című írásának alcímében.
Kommerszant: "a szomszédokkal való konfliktus veszélyét hordozza az új alaptörvény"
A Kommerszant című orosz gazdasági napilap "Magyarország megszűnt köztársaság lenni" címmel közölt cikket kedden Alekszandr Reutov tollából.
Schmitt szerint a következő lépés a szavazati jog megadása lehet
A január elsején hatályba lépő új alkotmány felelősséget vállal a határokon túl élő magyarokért, ebbe beletartozhat a szavazati jog megadása is - jelentette ki a Kossuth Rádiónak adott interjújában a köztársasági elnök.
Die Presse: az alkotmányt az üzleti világ is szkeptikusan fogadta
A forint marad a nemzeti valuta a hétfőn Schmitt Pál köztársasági elnök által aláírt új magyar alkotmányban, ezzel a magyarok csatlakozása az euróövezethez még távolabb került - írja budapesti tudósításában a Die Presse keddi száma.
"Botrányos szakmai baki" az új alaptörvényben
Kolláth György alkotmányjogász szerint kifelejtették az új alaptörvény szövegéből a jelenlegi alkotmány hatályon kívül helyezését január 1-jével. Gulyás Gergely azt mondta, erről majd külön jogszabály rendelkezik.
Mire való egy új alaptörvény? – interjú Catherine Duprével
Az új magyar alaptörvény ellentétes az európai alkotmányosság védjegyével, a méltóság szekuláris felfogásával - mondja az Exeteri Egyetem tanára, az emberi méltósághoz való jog összehasonlító elemzője, aki 2003-ban a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatáról jelentetett meg könyvet.
Fanfárok köszöntik az új alaptörvényt
Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én hétfőn, a Sándor-palotában írja alá Magyarország új alaptörvényét, az államfő ezt követően ünnepi beszédet mond.
Rétvári: olyanok vádaskodnak, akik nem is ismerik a dokumentumot
Rétvári Bence szerint az alaptörvény európai szintű jogvédelmet biztosít, új lehetőséget nyit meg a jogok érvényesítésében, kellő felhatalmazással lett megalkotva és a lehető legszélesebb körben lettek bevonva a választók az alaptörvény elfogadásába.
MSZP: az alkotmánnyal sérül az önkormányzatok autonómiája
A szocialisták szerint az új alaptörvény értelmében a demokratikusan választott képviselő-testület és a polgármester helyett "pártkatonák, közönséges komisszárok" dönthetnek a helyi viszonyok alakulásáról.
AI: Schmitt Pál ne írja alá az alkotmányt
Az Amnesty International (AI) "mélyen aggasztónak" tartja, hogy az új alkotmány nemzetközi és európai emberi jogi normákat sért; a nemzetközi jogvédő szervezet közleményében arra szólítja fel a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az alkotmányt.
Megalakult Bokrosék közpolitikai kutatásokkal foglalkozó alapítványa
Megalakult a konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó Szabadság és Reform Intézet Alapítvány - jelentette be Bokros Lajos kuratóriumi elnök, európai parlamenti képviselő csütörtökön Budapesten.
Új alkotmány, régi megosztottság
Az országgyűlés Fidesz-KNDP-s többsége 2011. április 18-án elfogadta ugyan az új alkotmányt, pontosabban Magyarország Alaptörvényét, az ünnepélyességnek, az emelkedettségnek mégis alig volt valami nyoma - olvasható a Méltányosság-blog friss bejegyzésében.
Le Figaro: ultrakonzervatív alkotmányszöveg
A francia újság megfogalmazása szerint "a parlament jelentős többséggel fogadott el egy ultrakonzervatív szöveget, amelyet az ellenzék szabadságellenesnek ítél meg".
Tölgyessy: kétszáz vitatható pont az alkotmányban
Tölgyessy Péter szerint az új alkotmány elfogadásával az évek óta tartó társadalmi válság kiterjed a közjogi berendezkedésre is. A politológus hétfőn - az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott - budapesti előadásában úgy vélekedett: az 1989 óta meglévő közjogi berendezkedéssel szemben nem lépett fel, és nem helyezte rajta kívül magát egyetlen komoly politikai erő sem, de ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, mivel az összes ellenzéki párt tagadja az új alkotmányt.
Antal Attila: Meddig lehet az országnak két alkotmánya?
Az új Alaptörvényt a Fidesz-KDNP a nemzeti egymásra találás dokumentumának szánta, ez azonban félresiklott, többek között azon, hogy az alkotmányozást egyfajta „kormányzási rutintevékenységként” fogta fel. Az új alkotmánnyal szembeni éles hangok és tüntetések sorozata pedig minden eddiginél jobban rávilágít arra a húsbavágó problémára, hogy nem lehet egy országnak két alkotmánya.
Nemzetközi szervezetekkel tárgyaltatná meg az új alkotmányt az ENSZ főtitkára
Az ENSZ főtitkára azt mondta, tudja, hogy vannak nemzetközi aggodalmak az új alaptörvény miatt, ezért üdvözölné, ha a magyar kormány tanácsot és ajánlásokat kérne hazai szervezetektől, illetve az Európa Tanácstól és az Egyesült Nemzetek Szervezetétől.
Alkotmányozás: a zárószavazásig vezető út
A Fidesz-KDNP március 14-én nyújtotta be új alkotmánytervezetét az Országgyűlésnek. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig részt vesz ugyan, de nem szavazza meg az új alaptörvényt.