Tölgyessy azt mondja, a kétharmados hatalom fölöttébb akarja az alkotmányozást: "Nem csupán kommunikációjában beszél a nyugati tömegdemokráciákban gyakori módon valamilyen új kezdetről, hanem ténylegesen új rendszerváltást kíván. Új alkotmányával is deklarálni óhajtva a szakítást azzal a húsz évvel, amelynek maga is az egyik főszereplője volt."
Az alkotmányjogász úgy látja, a kormánynak egyelőre a szimbolikus váltás a legfontosabb, mindeközben viszont seregnyi kérdésben még nem döntöttek. Azt mondja: az úgynevezett magalkotmány ötletével élve a Fidesz csupán kurta deklarációkat tenne az alaptörvénybe példásan jogállami eszmékről, mialatt az alkotmányos felhatalmazás alapján a valóságos szabályozást részletező kétharmados és normál törvények sokasága végezné el.
Tölgyessy szerint az új alkotmány rövid és homályos. Az előterjesztő szerint így a jogállam képzete is megmaradna, és közben a kétharmados hatalom is tehetné, amit jónak vél - fejtette ki az alkotmányjogász. "A fiatal plebejus tömegdemokráciák megváltásreményének megfelelően a Fidesz nem akarja, hogy az alkotmány mondatai korlátozzák kormányzása jótéteményeit, ezért az igazán tartalmi normaalkotást valójában kivenné az alaptörvényből. Ám a végletesen elvontan megfogalmazott alkotmány minden korábbinál nagyobb teret hagyna az alkotmánybírósági jogértelmezésnek, és akár az alkotmánybírósági jogalkotásnak is. Amit a Fidesz bizonyosan nagyon nem kívánhat. Az évszázados magyar alkotmányosság hagyományához kétségkívül az lenne a leginkább illő, ha veretesen megfogalmazott, időálló, részleteiben is akkurátusan kimunkált alaptörvényünk lenne, amely garanciarendszerének terjedelmében is igazodna az újabb sikeres európai alkotmányokhoz. De a mostani javaslat egyáltalán nem látszik ilyennek" - hangzott el az MR1-Kossuth Rádióban.
"A tervezet döntő jelentőséget tulajdonít a fontosabb alapértékek alkotmányos manifesztálódásának. Többnyire a jobboldal hagyományos értékrendjét kívánja az alaptörvénybe emelni, azonban jelenlegi megfogalmazása nem eleve elfogadhatatlan a baloldali magyarok számára sem. A nagy nyugati nemzetek alkotmánya rendszerint egyetlen vagy alig néhány mondatnyi ünnepélyes bevezetéssel indul. A szorongó, létezésükben bizonytalan országok foglalkoznak sokat alaptörvényük elején viszontagságos történelmük hőstetteivel, nemzeti szimbólumaik, ünnepeik akkurátus felsorolásával. A Fidesz tervezete most a világ egyik legrészletezőbb katalógusát adná az állami jelképeknek" - mondta Tölgyessy.
"A Fidesz szilárdan kitart néhány korábbi javaslata mellett: megszűnik a konstruktív bizalmatlansági indítvány, a javaslat B változata szerint kivételes esetben a támogatottságát vesztett Országgyűlést feloszlathatja az államfő. Csakhogy a magyar választási rendszer mellett eddig is csekély volt a jelentősége a bizalmatlansági indítvány módjának: az eddigi hat választási ciklusban mindegyik kormánynak végig megvolt a parlamenti többsége. A tervezet szerint a mostani egyötöd helyet eztán csupán a parlament egyharmada nyújthat be bizalmatlansági indítványt, így ebben a ciklusban az ellenzék még csak szimbolikusan sem vetheti fel a bizalmi kérdést. Az államfői feloszlatási jog kibővítése viszont már érdemi változás volna: az első és az utolsó előtti parlamenti ciklus Országgyűlését jó eséllyel idő előtt feloszlatta volna a köztársasági elnök, de mindegyik kormánynak, így az első Orbán-kabinetnek is akadtak népszerűtlen időszakai. Egy másik oldalhoz kötődő államfő mellett eztán melyik kormány merészel majd belevágni népszerűtlen reformokba?" - tette fel a kérdést az alkotmányjogász.
Tölgyessy szerint a tervezet nem oldja fel a mostani alaptörvény ismert gondjait sem. A negatív tapasztalatok után is marad a bíróságok felügyeletének korporatív rendszere. Az ügyészség elvileg minden korábbinál inkább önálló hatalmi tényező lesz. A gazdasági alkotmányosság, a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra sem kap igazán kemény alkotmányos garanciákat. A számvevőszék eztán sem lesz formálisan is önálló hatalmi intézmény. Marad a népszavazások vitatható szabályozása.
"Az újabb alkotmányozásból máris kivonult az ellenzék összes pártja. Minden afelé tart, hogy az új alkotmány egyedül a Fidesz alaptörvénye lesz, amelyet a baloldal kifejezetten elutasít. Az ország ellenzéki fele egyre biztosabban a Fidesz-Magyarország tagadására építi fel a maga identitását, ebben pedig mind lényegesebb lehet a nem ajándékul kapott, hanem a valóságosan kiharcolt alkotmányosság gondolata. A köztársaság újraalapításának alkotmánya országunk bajainak tényleges megoldása nélkül csak újabb és újabb rendszerváltoztató igényeket kelthet. Az új alaptörvény így nem a közvélemény megnyugvását, hanem inkább a minden közös értéken átlépő belső háborúság újabb fordulóit hozhatja" - figyelmeztet az alkotmányjogász.
